Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
IX. fejezet Sacraria taeterrima impiae coitionis adulescunt (az istentelen társaságnak utálatos szentélyei... elterjednek) Nőnek a förtelmes, gaz csoportosulás szentélyei. A sacrariumdk. kisebb szent építmények, Suetonius az Augustus életrajzban, az 5. fejezetben mondta: Ubi nunc sacrarium habetur aliquanto post constitutum. - ...ahol most jóval halála után alapított szentélye áll. (ford. Kis Ferencné) Itt a continens a contento helyett áll, és a popellum az plebecula-1 (népecske) jelent, amely a szent helyen az Isten tiszteletére összegyűlt. Ezt Caecilius rágalmakat szóró szóval ocsmány és gaz összejövetelnek nevezi. A coitio ismét metonymia: elvont a konkrét helyett: a taeter, kerülendő, ragályos, rohadt, keserű, gaz, valójában minden isteni vallás és tisztelet nélküli. Occultis se notis et insignibus noscunt (Titkos jelekből és jelzésekből ismernek egymásra.) Vannak tudósok, akik azt akarják állítani, hogy a régiek magukra Jézus nevét vagy a keresztet nyomták, hogy a jel az ördög szolgáira égetettre ellenkezőleg megfeleljen. Nem csupán a nagyurak szolgái és a katonák voltak megjelölve húsukba nyomott jelekkel, hanem gyakori szokás fogadta el, hogy a bálványimádók, akik valamifajta külön szövetségbe akartak bocsátkozni valamely jelek tekintetében egy bizonyos démonnal, s aki kizárólagos tiszteletére le akarták magukat kötni, bizonyos jeleket és xaPaYM-a-kat égessenek testükbe. Ezért a keresztények is a keresztjeiét vagy Jézus nevét nyomták magukra, hogy bizonyítsák Jézus iránti vágyukat és mutassák, hogy ők a megfeszített Jézusnak átadott és szentelt emberek. Ahogy ez Justinus Martyr tanúbizonyságából bizonyos. Dodwellus viszont itt azokra a titkos jelekre gondolt, melyekkel a régiek az egyházi ajánlóleveleket el szokták látni. Bármi is ezekről a helyzet, e szavakat minden nehézség nélkül felfoghatjuk úgy, hogy egyszerű rátekintésre: a ruha összeállítása szerint, a pogány tévelygés elvetett jeleiről, a szavakból s az üdvözlésből felismerték a régi keresztények, hogy valaki társaságukhoz tartozik. Passim etiam inter eos quaedam libidinum religio miscetur. (Mintegy a kéjvágyak vallása alakul ki köreikben mindenfelé) Hermeneutikai szabály, hogy ahol két főnév bukkan fel, melyeknek egyike genitivusban van és elvont az értelme, az melléknév jelentésű, és hogyha abban fordítjuk akkor jobb értelmet ad. így tehát legyen libidinosa religio - bűnös vággyal telített vallás. 117
