Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
választékos tehetségét, s Démokritosz a filozófiára irányította át. Ő később az ékesszólásban remek hírre tett szert, amikor Athénben magas ellenszolgáltatásért tanított; de az istenekről való véleménye alapján meggyűlölték és hazakerült. Ezt Cicero a következő módon írja le Az istenek temészete 1, könyv 23. fejezetben: Abderites Protagoras sophistes temporibus illis vel maximus, quum in principio libri sic posuisset, de divis neque ut sint neque ut non sint habeo dicere Atheniensium iussu urbe atque agro est exterminatus, librique eius in concione combusti. - Az abderai Protagorast viszont..., aki a maga korában talán a legjobb szofista volt, az athéniak parancsára azért száműzték a városból, fosztották meg vagyonától, s égették meg nyilvánosan még a könyvét is, mert ezt illesztette müve elejére: Az istenekről nem mondhatom sem azt, hogy vannak, sem azt, hogy nincsenek, (ford. Piavas László) Ezt a véleményét és a vele történtet Diogenes Laertius is megemlíti a Filozófusok életrajzában IX. könyv 51-52. mintegy, hogy ő a könyvei egyikében ezt mondta: Tlepr pev 9ewv ouk exM eiSevai, eiö’ w? eicav, ei9’ a>s ouk eicav. ttoXXcx yap KoXuovTa eiSevai, f| Te aSi'iXon'is, Kai ßpaxus cov ó ßios too av9pürrrou. - De diis quidem statuere nequeo neque an sint, nec ne sint enim plurima quae id scire prohibeant, quippe et summa rei incertitudo et brevis hominis vita. - Az istenekről pedig sem azt nem tudom megállapítani, hogy léteznek, sem azt, hogy nem léteznek, ugyanis sok dolog akadályozza meg, hogy ezt tudjuk. Többek között a dolog nagy bizonytalansága és az emberi élet rövidsége. Hozzáteszi Diogenes, hogy műve ezen kezdete miatt elűzték Athénből s a könyveit a köztéren elégették a hírnök szavára felkutatván minden egyes embertől, akinél ezek megvoltak. Ugyancsak Laertius számol be arról, hogy ITXeovTos aurou es ZiKeXiav Tqv vaw KaranonncrSevau eo navigante in Siciliam navim qua vehebatur submersam fuisse. - Miközben Szicíliába hajózott, a hajó, amelyen utazott, elsüllyedt. És így halt meg Protagorász 90 éves korában, vagy, ahogy mások mondják, 70 éves korában. Consulte potius quam profane disputantem (nyilatkozata inkább higgadt mint elvetemült) Cellarius így adta ki inconsulte, teljességgel elég rosszul. Ezekkel a szavakkal ugyanis Caecilius az ő isteni dolgokra való bizonyosságra vonatkozó erroxri-ját árulja el, azaz kételkedését, amint akadémikusként viselkedik, mint ahogyan föntebb néhány helyen. Mint hogyha azt mondaná: előrelátó és bölcs ember szerepét töltötte be akkor Protagorász, amikor kételkedett azzal kapcsolatban, hogy vannak-e istenek, vagy nem. Az ilyenfajta kételkedést a 13. fejezetben is dicséri ugyancsak Caecilius. Ebből a forrásból fakadt Arkheszilásznak és jóval később Kameadésznek és a legtöbb akadémikusnak biztonságos kételkedése a legfontosabb kérdésekben. 107
