Sinai Miklós: Elmélkedések M. Minucius Felix Octaviusához - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 14. (Debrecen, 2008)
megfelelően a vallás és a tisztelet válogatásában alkalmasan eljárni az az előrelátás (prudentia), amely előre lát valamit és a céloknak alárendeli a megfelelő eszközöket. Religio Ahogy már az első fejezet végén figyelmeztettem rá15, a religando-bői (megkötés) származik, mert az bennünket Istenhez köt. Látta ezt Lactantius az Isteni tanítások 1. könyve 28. fejezetében. A kegyességnek e kötelékével le vagyunk kötelezve az Istennek s hozzá vagyunk kötve, ahonnan maga a religio is a nevét kapta. Erre az eredetre utalt Lucretius is A természet első könyvében: Arctis, religionum, animos, nodis exsolvere pergo. arra igyekszem Hogy megmentsem a lelket a vallás szűk kötelétől... (ford. Tóth Béla) De a mi Minuciusunk is eléggé kinyilvánította, hogy ő is ezt az eredetet ismeri, mert összekapcsolta vele a dissolvere-1 (szétold), mely sajátosan a megkötött kötelékekre vonatkozik Theodorus Cyrenaeus Ez a filozófus Afrika Küréné nevű városában született, ez a görögök egyik gyarmatvárosa volt, s egyike azoknak, amelyek a Pentapoliszt alkották. Többek között Pürrhón volt a tanítója, akitől megtanulta, hogy minden dologról kételkedjen, ezután viszont odáig torzult, hogy még az istenek létével is szembeszállt. Ezt róla Diogenes Laertius tanúsítja A filozófusok életében: II. 97. rjv Se ó GeoScopo? ttavrattaatv avcupwv Tas Trept Gewv Sofas: Theodorus ipse omnes de diis opiniones sustulit. - Theodórosz maga elhárította az összes istenekről szóló vélekedést. Innen az Atheosz (Istentelen) utónevet adták neki. Kétséges azonban mindezidáig, hogy csak a görögök isteneit vetette-e meg, vagy minden isteni erőt kinevetett. Ezek közül az első valószínűbb azon könyv alapján, amelyet az istenekről írt (Euct>povr|TM), mely nem megvetendő, és amiből Epikurosz is vette a tételeit, ezt ugyanez a Laertius mondja az említett helyen. Beszédének szabadossága miatt, miközben előre-nem-látóan járt el lelke ezen nézete kinyilvánításával, először a kürénéiek, aztán az athéniek is száműzték és Lagosz fiához, Ptolemaioszhoz ment Egyiptomba. Nála bizonyos ideig kegyelemben jól élt, végül az istentelenség miatt törvényesen elítélve, úgy mondják, kiürítette a méregpoharat. Lásd Laertiust és Bruckert a Filozófiai tanítás történetében. 15 lásd az 1. fejezet utolsó lemmáját (37. oldal) 104
