Lengyel Katalin (szerk.): „Alamisna képpen conferáltam” A szatmárnémeti református gimnázium alapítványai 1667-1918 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 11. (Debrecen, 2002)

Adalékok az iskola történetéhez

delte az egyöntetű rendszeres alapítványi törzskönyv készítését. Erre utal az a tény is, melyet Bakcsy Gergely is szóvá tesz könyvében, hogy „1840-1884-ig részletes kimutatása annak, hogy a gimnázium javára kik mennyi alapítványt tettek, vagy mennyit adakoztak, csaknem lehetetlen, mert erre vonatkozólag a levéltárak nagyon csekély számú adatokat tartalmaznak.”33

Számos hagyomány és alapítvány az idők folyamán beolvadt név nélkül a gimnázium vagyonállományába, sok esetben pedig csak az adományozók és alapítványt tevők neve maradt fenn, maga az alapítólevél a változó körülményeknek köszönhetően elkallódott:

Az 1910. január 1-jén bevezetett szabályrendeletnek - az alapítványok kezeléséről és felügyeletéről a tiszántúli református egyházkerületben34 - köszönhető az a számos eredeti és hiteles másolati alapítólevél, amely az 1910. és 1911. években került az egyházkerületi levéltárba.

Az alapítványok keletkezésük időpontjában az egyházhoz és azok intézményeihez kapcsolódtak.

Míg a XVII-XVIII. században az alapítványokat létrehozók az egyház mellett az erdélyi fejedelmek közül és az erdélyi nemesség vezető rétegeiből kerültek ki, addig a XIX-XX. században már főleg az értelmiség - lelkész, tanító, tanár, tisztviselő -, egyesületek, valamint a jobb módú polgárok - kereskedők, iparosok - tették az alapítványok döntő többségét.

Az alapítványi levelekből kitűnik, hogy míg a XVII-XVIII. században az iskola fennmaradása érdekében születtek az alapítványok, a XIX. század vége felé és a XX. század elején már az iskola fenntartási költségeihez való hozzájárulás és a diákok segélyezése, jutalmazása kerül előtérbe. Ekkor az adakozás mellett az alapítványok másik fő célja a mindenki által szeretett és nagyra becsült tanárok, hozzátartozók, vagy valamilyen fontos esemény emlékének megőrzése, megörökítése.

A kiadvány egyik célja - forrásközlés, melynek során a betűhív közlés mellett maradtunk. A feltárt alapítólevelek és a hozzá

33 Bakcsy Gergely: Szatmárnémeti ev. ref. főgimnázium története. Szatmár, 1896. 153.

34 TtREL. K 439/17. 350-358. A szabályrendeletet lásd a függelékben.

18