Lengyel Katalin (szerk.): „Alamisna képpen conferáltam” A szatmárnémeti református gimnázium alapítványai 1667-1918 - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 11. (Debrecen, 2002)
A gimnázium részére tett alapítványok
segélyben nem részesülhetnek. Ha azonban ezek visszajönnek és állandóan a magyar szent korona országaiban laknak s a XII. 3. pontjával érintve nincsenek, a megállapított segélyekhez való igényük feléled. XIII. Arra az esetre, ha a családi segélyre jogosan igényt tartó rokonok, nagykorúak és gyermekek együttes száma V4-ére apadna annak a létszámnak, amely az alapítvány életbeléptetése idején volt, akkor az V. b. pont értelmében felhasználható jövedelemnek csak a fele fordítandó a megállapított segélyezésekre, a másik fele részét pedig a németi ref. egyház használja fel az V a. pont értelmében, egyházi és iskolai célokra és érdemes szegények gyámolítására. Ez a rendelkezés érvényes akkor is ha ez a létszámcsökkenés nem állandó, hanem csak időszakosan, egyes években fordul elő, mert én ezen alapítvány jövedelmeiből nyitandó segéllyel a rokonokat nem élősködésre szoktatni, hanem becsületes és szorgalmas munkásság és józan takarékosság mellett gyámolítani kívánom. Viszont ha a rokonok között lesznek időnként olyan, sors sújtotta egyének vagy családok, akik nagyobb segélyre szorulnak /és arra érdemesek is/, mint amennyi nekik jut, elvárom jómódú rokonaim rokoni szeretetétől és tisztesség érzetétől, hogy a nekik jutott segélyt vagy annak legalább egy részét azoknak a szerencsétlen és rászorult rokonoknak engedik át. XIV Azon esetre, ha az ezen alapítólevélben határozottan megnevezett család kihalna és segélyezésre jogos igényt tartó rokon ebből a családból, többé nem lenne, elrendelem, hogy az V. b. alatti értelmében felhasználandó évi jövedelem fele része a tiszántúli ref. egyházkerület gondnoksága által egyházi és iskolai célokra fordítandó, másik fele része pedig a németi ref. egyház által az V. a. értelmében osztandó ki. XV. Az alapítványi vagyonállag kezelésével a tiszántúli (debreceni) ref. püspökséget és egyházi főgondnokságot bízom meg, mint ahol a nagyobb alapítványok célszerűbben kezelhetők. Az alapítványi vagyonállag mikénti kezelésének közelebbi módozatait megállapítani nem kívánom, s ezért csupán általánosságban rendelem, hogy a./ a vagyonállag 1./ árvaszerű fedezet s első helyen leendő 138
