Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

II. rész Szertartási szempontból

folytató - ezen tárgyak körül forog a szónoklat; s nem kell feledni, mikép szokás és gyakorlat nagyon köszörüli s megélesiti az értelmi belátást, és tökélyesbiti az előadás folyékony gyorsaságát.

Crassus a közelebb mondottakra nézve igy ítélt: minden attól függ, miképen értelmezzük az eféle kifejezéseket "rendszeres tudomány" "művészet" "mesterség". Lehet ezeket, ha van valakinek kedve vitatkozni a szóknak önmaga áltól tulajdonított jelentése felett, úgy értelmezni, hogy egyik sem illik a szónoklásra. De, ha nem, szók felett vitatkozunk, sőtinkább azon észrevételeket, tapasztalatokat, szabályokat, tanátsokat, vesszük gondolóra, mellyeket a szónoklásban jártas és kitűnő egyének, sokszori kísérletek után, célszerűnek Ítéltek, feljegyeztek, felvilágosítottak, osztályoztak, mellyekhez önmaguk alkalmazkodtak, s mellyeket követésül másokkal is közlöttek; ha ezen tapasztalati szabályokat - vagy ha tetszik tanokat - vesszük gondolóra, és ezekre vonatkozólag határozzuk meg a szónoklatot és a szónokot: már ekkor, szükségkép azt kell mondanunk, hogy "a szónoklat mesterileg rendszerezett művészeti tudomány". Mind ezek mellett is, azonban, én is azt tartom hogy "a szónok legnagyobb ereje a természettől nyert tehetségekben áll." A lelki tehetségek gyors mozgékonysága első és fő kellék. Csak illy szellemhatalom bir elég eréllyel arra, hogy éleslátással tüstént kigondolja az épen szükséges tárgyat, s felölelje azt a lényegéhez tartozó minden alkatrészekkel együtt. Illy szellemhatólom tudja aztán a kitalált tárgyat fejtegetni, fölékesitni; és az öszveillesztett gondolatok gyönyörű tömegét, hű emlékezetben állandósítani, megszilárdítani. Mind ezen tehetségek

123