Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

I. rész Hittani szempontból

Debrecenben, a régibb időkben, minden hétköznapon tartatott bibliai magyarázat. Az én hivataloskodásom alatt már csak négy napon hetenként; u.m. Hétfőn, Szerdán, Csütörtökön és Pénteken. Az első két napon ó testamentom a másik két napon új testamentom magyaráztatott. Ezen napokon vagy maga a prédikátor vagy káplánja szolgált. Mindeniknek ugyancsak érdekében állott, tőle telhetőleg megfelelni kötelességének. A káplánok jó hire neve szerteszét terjedt a vásárokra mindenfelé járó mesteremberek s nőjeik által, és a debreceni nép a magyarázatoktól függesztette fel véleményét. A prédikátoroknak is egész erővel kellett igyekezniük, nehogy valamellyik káplán őket fölülmúlja, s ennek következtében nép előtti tekintélyűk alásüllyedjen. Régibb időkben nem valának káplánok, s ekkor a prédikátorok egymás között vetélkedtek Ezen magyarázatok alkalmával lehetlen a hittani szempontot téveszteni, mert egyik prédikátornak sem lehet, egyéni véleményét, a helvetziai vallástétel cikkjei helyett kiadni. A hitcikk előadása után, azonban, mindenik saját egyéniségéből kifolyólag beszélhetett, s beszélt is. így, példáúl, közönségesen tudva volt még az én időmben is, hogy Buday Ézsaiás különösen szerette magyarázatok alkalmával a historicumokat. Midőn Mósesnek s az Izrael népének egyiptombóli kimenetelét magyarázta, elbeszélte a népvándorlásokat, s jelesül a Magyarok kijövetelét is. Továbbá az Izrael és Juda históriája mellett, a persa assyriai s.a.t. históriát is. Az új testamentomban előforduló Római, Efesus, Korinthus, vagy egyes emberek neveinél is kiteijeszkedett az akkori Római, Efesusi s.a.t. népeknek jellemzésére. - Diószegi Sámuel, mint nagy

89