Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

I. rész Hittani szempontból

prédikálnak vasárnap délután kátémagyarázatot; s ennek fő oka az volt, mert a templomi idő alatt rendesen temetési szertartást kellett végezniük; másik mellesleges de jelentékeny ok volt az, hogy a theológiát hallgató iljak magukat, mind theoretice mind practice képezhessék. A debreceni lakosságra nézve ezen egyházi gyakorlat nem volt sikereden, mert a gyülekezetét folytonos érdekeltségben tartotta azon változatosság, miszerént minden vasárnap új meg új ifjúval találkozott; s az iljak is élénken át voltak hatva a becsületérzettől, hogy mind a gyülekezet tetszését megnyerjék, mind egyszersmind az illető theológiai professorát, minthogy minden ifjúi dolgozatot meg kellett előbb vizsgálni, és csak azután lehetett a templomban elmondani. Én részemről, a debreceni reformált gyülekezetnek, a reformált keresztyén valláshozi erős ragasz-kodását, nagyon hajlandó vagyok annak tulajdonitni, mert a hittani elmélkedésekre különös gond fordittatott, mid a káté- mind a biblia-magyarázatok által. - A kátémagyarázatokról elég ennyit mondani, hogy ezeket jól kidolgozni s jól elszónoklani az ifjúra nézve nagy fontosságú volt, s mindenik elvégezte a mi tőle telhetett. - A bibliai magyarázatokról egy kissé részletesben szólok.

Kánonainkban világosan s egyenesen kötelességévé tétetik a prédikátoroknak, hogy hétköznapokon a reggeli órán hetenként legalább kétszer bibliát magyarázzanak a gyülekezet lelki épületére; mivelhogy hitünknek sinórmértéke a biblia, s a reformatio is abban áll, miszerént az eltorzított keresztyén vallás őskori eredeti alakjára visszavitetett.

88