Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

Bevezetés

különválva, akár más tetszése szeréntibb társasághoz szegődjék, akár egyedüliségben tengesse életét. A társaság irányában a személyjog tovább nem terjedhet csak eddig ,hogy ő róla ő nélküle semmi se határoztassék. Oda már nem terjdedhet, hogy a többség az ö nézeteinek okvetlenül alá rendelje magát, ha szinte tisztábbak s célszerűbbek válnának is az ö nézetei, mint a többségé. Annyival inkább nem terjedhet, mert a társaságbóli kiléphetés szabadságán sérelem nem ejtetik; ellenben épen marad azon joga, hogy nézeteit mind inkább inkább, s minél többekkel megkedveltesse, s igy lassanként kissebbségből többségre vergődvén, nézeteit érvényesíthesse. - Ez esetben az Állam testületi élete, azon határozatban nyilatkozik, mellyel a társaságot alkotó egyének többsége hoz, s mellyet az ezen többség által megbízott egyének valóban végre is hajtanak. Így tehát a törvényhozásba s a végrehajtásba minden egyén, közvetve vagy közvetlenül befoly.

És ez volna a Névkormánvlat, a Democratia.

Ámde Hlyen, még nem létezett soha, még a legkissebb államban sem; s hogy valaha nagy államban létesülhessen, valóban merő khimerai álom. - Nem létezett soha. Mert, ha figyelembe nem vesszük is a felnőtt de apai hatalom alatt élő gyermekeket, kivált egyénekre, alig tudjuk képzelni lehetőségét azon folytonos zárva a személyjog gyakorlatából a társaság egész fele a nőnem. Erről mindig ő nélküle határozott a férfinem. Pedig, bizon épen olly szorosan érdeklik a nőt akár a személyakár a vagyon- bátorságot illető törvények, mint a férfit. S ha kellőleg fontolóra vesszük, minő befolyással van a nőnek élete

52