Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

Bevezetés

Ha valaki vélné, hogy ezen három elv, vallásos elv, vagy még tisztábban mondva, hogy ezen elvek a vallás lényegét alkotják: az szörnyen tévelyegne. Nincs ezen elvek közzül egyiknek is közvetlen öszveköttetése a vallás fentebb előadott tárgyaival. De közvetve, vallásos eszmékké válnak az által, ha az embereknek egymáshozi társadalmi viszonya, a vallás fo tárgyára, Istenre referáltatik. És ekkor, mihelyt a Protestantismus elvének vallóit, egy társúlatban vagy ckklézsiában foglaljuk öszve: a csak közvetve vallásos eszmék s elvek, a protestáns keresztyén ekklézsia életének, feltétlen kellékeivé, conditio sine qua non-iává válnak. - Épen igy a rómaikatholikusoknál is, nem a vallásnak, de az ekklézsiának mint társúlatnak elve, a korlátlan tekintélyű docens ekklésia.

Mindezen említett elvek, nem csak az egyházi de a polgárzati társulatoknál is fenforgók és szereplők. Sötétebb vagy gyengébb ámyéklatban mindenhol felismerhetők, noha más nevek alatt fordulnak elő. Papismus. Absolutismus. Despotismus ugyanazon egy elv. Independentismus. Democratia.*** Anarkhia (:vévén a szót eredeti jelentésében azaz feiedelemtelensée: mert anarkhia, fejetlenséget olly értelemben, minőben ma szokták használni, csak átvitelesen jelent:) ugyanazon egy elv. Confessionalismus. Constitutionalismus. Presbyterianismus ugyan azon egy elv.

Mihez képest a reformativ s az ebből alakúit protestantismus-hitének alapjául a Bibliát vagyis a Keresztyén Vallást tévén, - a vallás lényegére vonatkozólag semmi újat sem

50