Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

Bevezetés

eszmék világába. Ezen világ ott kezdődik, hol a természeti tudományok határai végződnek. Épen ezért az eszmék ezen világát a philosophia elnevezte természetfelettinek (:metaphisikának:) Itt minden lépés bizonytalan, minden ismeret hiányos. Az Istenről, a Világ teremtetése vagy öröktőlvalósága felől, az Ember sirontúli mivé-lételéről, a mai philosoph sem tud egy percei is több bizonyost és igazat, mint mennyit Sokrat, Pythagoras, vagy Móses tudott. Most, mind a hajdankorban, az egész metaphysika puszta vélelem és tisztán csak egyéni meggyőződés. E tekintetben, az elöhaladt tudományoknak csak negativ befolyásuk és hasznuk van, a mennyiben sok olly nézeteket s véleményeket, mellyek századokon keresztül elfoglalták és zsibbadásban tartották az emberi észt, leromboltak s megsemmisítettek. Felesleges volna példákkal bizonyítgatni, mennyit tisztított a csillagászat, földrajz, nyelvészet, föld-és nép- isme azon fogalmakon, mellyeket a hajdankor bölcsei a világról, emberről, az embernek embertársához és e világhozi viszonyáról tápláltak. S itt bevégződik a természeti tudományok hatalma, mert aztán az universum titkait fel nem világosítja, a vallás tárgyairól positiv tudományt nem ad. - A vallás tárgyai mindig ugyanazonok, változhatlanok, tökélletesek: de az ezen tárgyakról készült egyéni vagy társulati hitrendszerek, változók, módosíthatók, tökélyesbithetők.

Már, ha minden ember külön külön, egyéni tehetségéhez egyéni ismereteihez s tapasztalataihoz képest, önáilólag alkotná valamelly tárgyróli fogalmát: minden egyén fogalma s ehez alkalmazott értelme, különböznék valami tekintetben a másikéitól,

34