Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

III. rész Egyházkormánylat

B./ Egyházi közigazgatás.

A tiszántúli egyházkerület igazgató hivatalnokai, alólról felfelé menő rendszer szerént választattak, s az igazgatás felülről történt lefelé. Vegyük sorba fokozatosan az igazgató testületeket.

a,/ Ekklézsiai Presbitérium

Minden ekklézsiában volt helybeli egyházi elöljáróság, mely különböző helyeken különböző neveket viselt. Egyik helyütt konzisztoriumnak, másutt presbitériumnak, az újabb időkben a magyar nyelv országos törvény nyelvévé szentesittetvén egyháztanácsnak is cimeztetett. Legközönségesb név azonban a presbitérium volt. Tagjainak száma az ekklézsia népességéhez képest hol kisebb hol nagyobb, legkisebb szám tudtommal hat, legnagyobb hatvan. A Presbitereket némely helyeken, különösen kisebb népességű ekklézsiákban, a gyülekezet tagjai választották, s a tisztesség élethosszanta tartott. Más helyeken a presbitérium maga egészítette ki magát, a meghalt vagy kilépett egyén helyébe, a testületi tagok szavazati többsége szerént választván kebelébe új egyént, a gyülekezet tisztesb tagjai közzül. Némely helyeken, s különösen ott hol az egész helység vagy város a reformált felekezethez tartozott, csak a világi elöljáróság viselte egyszersmind az egyházi presbiteriumságot is. Másutt, s különösen a hajdúsági és kunsági ekklézsiákban, a világi elöljáróság tagjai mellé,

290