Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

III. rész Egyházkormánylat

protestánsok által, egyházilag is; u.m. dunáninneni vagy pesti, dunántúli vagy pápai, tiszáninneni vagy pataki és tiszántúli vagy debreceni egyházkerület. Ezen négy superintendentia követei alkották a budai zsinatot. Ezek közzül a pesti és pápai élt a Komjáti kánonokkal, a debreceni a Katona Gelei-félékkel. a pataki a budai zsinatéival.

Ezerhétszázkilencven ólta zsinat nem tartatott, mert a hitfelekezet 1848. sept. tartott képviseleti nagy gyűlését ily zsinatnak nem tekinthetjük, hanem ennek pótlékáúl körülményszerűleg két három év alatt egyszer, s ha szükség kivánta évenként is, a négy Superintendentiale consistorium követei jöttek öszve, az egész felekezetet közösen érdeklő ügyek feletti tanácskozás végett. Ezen tanácskozmány Convent nevet viselt, s határozatai törvényes erő színét hordták magukon, noha érvényességűk csak attól függött ha a superintendentiák önkénytesen elfogadták, de kötelező erővel mint az ország törvény könyvében megerősített kanonok nem bírtak.

A zsinati törvényhozás hiányait, 1790-1849-ig s igy körülbelül hatvan évig, a statutarius jog gyakorlatba vétele által igyekezték pótolni a superintendentiák, mindenik a maga körében hozván helyhatósági jogánál fogva céljainak megfelelő szabályokat s rendelvényeket.

A debreceni superintendentiát illetőleg, vólt még a Katona Géléi kánonokon kívül egy Királyi resolutio által megerősített normativum, t.i. az 1821-ki convent határozatai. -288