Könyves Tóth Mihály: Emlékirat a Tiszántúli Református Egyházkerület életéről (1855) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 5. (Debrecen, 1996)

II. rész Szertartási szempontból

érzületét. Ennek benső oka a főiskolai nevelésrendszerben rejlik, minélfogva a tudás viselt fő szerepet s ez nyert jutalmat, az érzés pedig háttérbe szorult s üres kosárral vólt kénytelen távozni. Az illető prédikátoroknak lett volna lelkészi kötelességük, felbuzditani s élénk munkásságban tartani, az ekklézsiájában szolgáló ifjak vallásos lelkületét. Ámde ezt vajmi kevesen cselekedték, holott a haszon melly innen a gyülekezetre kiáradt vólna, közvetve ő rájok s hivatalos hatályukra is hárámlandott. - A főiskolai rendszer szelleme vólt e szerént falusi iskoláinkban is: azaz, mindenik iskolában tudták a gyermekek az énekeket, de egyik iskola növendékei sem érezték azokat. - Mit fog szülni a Homileticum s ezzel kapcsolatban álló Paedagogicum Seminarium új rendszere: az idő fogja megmutatni. A jó eredmény lehető, mert addig mig én ismerém működéseiket, ezen működésből a lélek nem hiányzott.

Elsoroltam, s észrevételeimmel kisértem, azon egyházi szertartásokat, mellyek felekezetűnknél vasárnapi közönséges isteni tisztelet alkalmával, kánonszerű szokálynál fogva gyakorlatban valának. Részletesen teijeszkedtem ki némellyekre, mert a fogyatkozásokat nagyon keservesen tapasztaltam hivataloskodásom alatt, s mert nagyon életkérdésnek tartom egyházi társadalmunk nyilvános működésére nézve azt a modort, melly szerént az egyházi szertartások végrehajtatnak. - Ugyanezen szertartások kerülnek elő azon keresztyén nagy innepeken is, mellyeket felekezetűnk vallásos

202