Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-03-01 / 140. szám
2021 MÁRCIUS | egység 13 TÖRTÉNELEM | JIDDISKÁJT Így érhető, hogy a zsidóknak újabb fürdőhely után kellett nézniük. 1855 után 1875re tekintő visszaemlékezésben bukkan elő ismét a mikve. Löffler Henrik, az orthodox hitközség főtitkára ötvenkét évvel később írja: „Amidőn a hitközség 1875-ben az Orczy-templomot megnyitotta, már számos más fontos hitközségi intézmény fölött is rendelkezett. Volt már saját Talmud tórája és nyilvános 4 osztályú elemi iskolája, voltak mészárszékei, baromfivágódái, pászkasütődéje és a budai Ráczfürdő épületében a rituáléknak megfelelő mikvója.”5 (Kiemelés tőlem, DG) HOL VANNAK A MIKVÉK? Felvetődik a kérdés: valóban ne lett volna Pesten, a későbbi fürdőváros magjában rituális fürdő? A zsidók bevándorlása idejének XIX. századi városában több természetes forrásból táplálkozó fürdő volt. Ráadásul ezek egy része éppen A Rácfürdő alaprajza. A mikve helyét középen, a forrás körül kell keresnünk. 6 írásos nyoma, dokumentuma (egyelőre) nincs. Emellett tör lándzsát A zsidó Budapest is (208. o.). 1944 ben az épület lett a gettó halottasháza10 , és udvarán Berend Béla rabbi rendsze resen tartott halotti búcsúztatásokat. Amikor az egyemeletes épület megtelt, az udvaron és az előtte lévő utcaszakaszon is halottak hevertek. Az épületet 1969ben bontották le, helyén a Magyar Táncművészeti Főiskola termei vannak. De feltételezhető az is, hogy megfelelő megoldást találtak a rituális megtisztulásra azok is, akik nem jutottak el a fürdőkbe, erre akár esővízzel vagy a kutak (talaj)vizét megfelelő eljárással rituálisan tisztává tett mikvével pótolhatták. Vagy éppen a Dunával – ami rituális célra megfelelő lenne –, ahol már a XVIII. század végén voltak úszó fürdőházak. A XX. századra már feltételezhető, hogy ilyen strandot látogatni rituális célokból nem volt illendő. Reich Koppel (18381929) főrabbi veje, Sussmann Viktor rabbi (Mordekhaj Efraim Fischel (18671942) a Zsidó Újságban úgy nyilatkozott, hogy a mikvébe nem járó feleségektől kell válni, és a strandfürdőzés „házasságtöréssel határos cselekedetnek minősül”. 11 A MIKVEHASZNÁLAT VÁLTOZÁSA Haber Samu12 századfordulón született pesti zsidó életképe iben magától értetődő természetességgel bukkan fel a mikve és az azt használó nő alakja. „A tisztuló lélek hüvelye szintén leveti a szennyet. A gyerekek sivalkodva lubiczkolnak a teknőben, az asszonynép szemérmesen tér meg a hivatalos fürdőből (mikve) [kiemelés tőlem, DG] és a felnőtt férfi pórusaiból eltűnt a munka és izzadtság mindennapi szennye.” 13 Nem véletlen a nők szerepének hangsúlyozása. A vallásos férfiak péntekenként és ünnepek, különösen Jom kipur előtt elmentek a mikvébe. A haszidok akár naponta, de legalább a tóraolvasás napjainak reggelén, hétfőn és csütörtökön látogatták meg a rituális fürdőt. Az asszonyoknak menstruációjuk után hét nappal kel lett elmenniük a fürdőbe, mielőtt férjükkel ismét egye sül hettek volna. Meg kellett merítkeznie az esküvő előtt a menyasszonynak, illetve a nászéjszaka után a fiatalasszonynak a mikve vizében. Így érthető, hogy miért nem le hetett meg egy vallásos zsidó közösség mikve nélkül. A vallási szokások fellazulásával párhuzamosan a mikvehasználat is háttérbe szorult, a zsidó életmódot feldolgozó kétkötetes munka szerzője kijelentő mondatban, határozottan közli: a „neológok nem jártak mikvébe, de az orthodoxok annál inkább...” 14 5 Löffler Henrik: Búcsúzom az Orczy-háztól. V. rész. Zsidó Újság, 1937. július 2. 6. o.; 6 Közli: Dr. Beck Béla (szerk.): A fővárosi fürdők 75 éve . Pallas Lap és Könyvkiadó. 1988. 115. o.; 7 Országos Nagy Képes-Naptár 1861-ik évre . Szerkeszti Girókuti P. Ferencz, emer. jószág igazgató, oklevelezett gazdász, a magyar és erdélyi gazdasági egylet, kertész és m. kir. természettudományi társulat alapitó és rendes tagja. Pesten. Kiadja s nyomtatja Landerer és Heckenast.; 8 Nagy Lajos, Bónis György: A török kiűzetésétől a márciusi forradalomig. Budapest története III. 1790-1848. Akadémia Kiadó, Bp. 1975. 420. o.; 9 „A háború előtt a Király utca környékén, a Kazinczy utcában volt ilyen fürdő, azt tudom. Több is volt, a Dohány utcában is volt.” Erdei Istvánné visszaemlékezése, Centropa. 2006. URL: http://www.centropa.org/hu/biography/endrei istvanne A háború előtti mikve a Kazinczy u. 16. is lehetett 1930tól, így nem bizonyos, hogy a 40es számra gondolt a visszaemlékező. Mindemellett általam készített interjúkban is felbukkant, hogy a Kazinczy u. 40. alatt létezett mikve, de a visszaemlékezők a háború előtt nagyon fiatalok voltak, így állításuk további igazolásra szorul A Dohány utcára történő hivatkozás inkább a Gamperlféle fürdőre utalhat, amit viszont az 1920as években részben elbontottak, részben átalakítottak.; 10 Másik visszaemlékező a Centropa gyűjteményből: F. N. Budapest, 2004. http://www.centropa.org/hu/biography/f n; 11 Zsidó Újság, 1935. április 17., 5. o. Sussmann rabbi: Mikvó és strandolás; 12 Haber Samu, (1865. v. 1866. Komárom – 1920. Budapest) hírlapíró, vidéki lapok levelezője, a Komáromi Lapok munkatársa. Budapesten a Bolond Istókban publikál, majd 1886tól az Egyenlőség munkatársa, majd főmunkatársa, 1893 szeptembertől lapszerkesztője. Főbb munkái: A mi ünnepeink. Rajzok a kisvárosi zsidó életből. 1893.; Zsidó történetek. 1894. (Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. URL: http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/index.htm ) Az Egyenlőség egyik írói álnevén búcsúztatta: Komáromi Sándor. Egyenlőség, 1921. január 8., 3. o.; 13 Haber Samu: Jomkipur. Közli: Egyenlőség, 1898. szeptember 25. Melléklet, 2. o.; 14 Körner András: Hogyan éltek? A magyar zsidók hétköznapi élete 1867 1940. 2. kötet. 2015, Corvina Kiadó Kft. 68. o.; a zsidók által lakott területen működött. A Nyár utcában Gamperl András 1817ben talált ásványvizet, majd épített ún. ’Vasfürdő’t. Ez a Wesselényi–Klauzál–Nyár utca közötti épülettömböt foglalta el. De az 1830as években találtak vastartalmú ásványvizet a terézvárosi Hársfa utcában (Kern stockvasas fürdő), majd a Király utcában is (Feilvasas für dő)7, és mindkét helyen ’fürdő intézeteket’ létesítettek8. 1840től működött gőzfürdő a (mai) Kazinczy utca 40. szám alatt, a Scheibelféle fürdő. 1847ben éppen Zofahl Lőrinc, az Orczyház zsinagógájának kibővítője építette át. Bár viszszaemlékezők utalnak rá9 , hogy működött itt mikve, ennek 2021 MÁRCIUS | egység 13
