Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-03-01 / 140. szám
HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM ZSIDÓ FALVAK, ZSIDÓ ALPOK AZ USA-BAN A régi világ kis kelet-európai zsidó városkáihoz, a stetlekhez hasonlóan ma is létezik néhány, kizárólag zsidók lakta település Amerikában – részben az Egyesült Államokban, részben Kanadában. KÉPEK FORRÁSA: JTA.ORG; THEJOURNALNEWS; TIMESOFISRAEL; CURBEDNEWYORK; WIKIMEDIA gyerekek csakis a település iskoláiban tanulhatnak. A lakosoknak mindenben követniük kell a szkveri rebbe döntéseit és utasításait, illetve a szkveri hagyományt, legyen szó öltözködésről, étkezésről vagy az egyes ünnepek megüléséről. A városban számos jótékonysági szervezet tevékenykedik, segítve a szegénységben élő lakosokat, és természetesen megtalálható itt minden, amire az embernek a mindennapi életében szüksége lehet: iskolák, a vallási élet intézményei és üzletek is. KIRYAS TOSH Hogy kerül a keletmagyarországi Nyírtass Kanadába? A Nyírtassról tasi, vagy tosi hászidoknak nevezett közösség, akárcsak a szkveriek, saját települést alapítottak maguknak, hogy könnyebben megőrizhessék saját hagyományaikat anélkül, hogy a külvilág nyomására kompromisz szumokat kellene kötniük. Így telepedtek le az 1960as évek elején Montrealtól nem messze. A közösség jelenleg mintegy 250 családot, összesen nagyjából 3000 tagot számlál, saját intézményrendszerrel rendelkezik, amelybe oktatási intézmények, bevásárlóközpont és természetesen a vallási élet helyszínei: zsinagógák, tanházak és mikvék is beletartoznak, valamint kóser mészárszék, maceszsütő üzem és egyéb, a helyi lakosok igényeit kiszolgáló egységek. A gyerekszám, ahogy minden vallásos zsidó közösségben, természetesen itt is rendkívül magas, átlagosan nyolc gyerek családonként. A kisvárosnak saját, önkéntesek által működtetett menNEW SQUARE A New Yorktól délkeletre, Ramapo mellett fekvő települést kizárólag a szkveri rebbe (jelenleg David Twersky rabbi) követői lakják. Maga a településnév szójáték, hiszen azt je lenti angolul: „új tér”, ám egyben arra is utal, hogy a lakosok a há szidizmus nevét adó ukrajnai Skvera város zsidó közösségének foly tatásaként tekintenek magukra. A szkveri hászidizmus a csernobili há szid irányzatból vált ki néhány nemzedékkel ezelőtt. A településnek helyet adó földet még az ötvenes években vásárolták meg. Az akkori rebbe, Jáákov Joszef Twersky rabbi már Amerikába való megérkezésekor, 1948ban tervezni kezdte azt a leendő települést, melyen kizárólag hászidok élnek. Célja az volt, hogy a vonzónak tűnő nagyvárosi környezettől távol biztosítsa hászidjai számára azt, hogy teljességgel megélhessék a saját életformájukat anélkül, hogy a külvilág nyomására bármiféle kompromisszumot kelljen kötniük. A település saját vezetéssel rendelkezik, lakosainak száma óriási sebességgel nő. Ezzel párhuzamosan az egyik legszegényebb amerikai településnek számít, hiszen a családokban nem ritka a tíz gyermek sem, és sok férfi választja hivatásul az egész napos tóratanulást. A négy család által alapított kisvárosnak jelenleg mintegy 9000 lakosa van. A közösség igen szigorú szabályok szerint él, és nemigen engedi be a modern világ vívmányait a falai közé. Tilos például televíziót használni, mindenhol elkülönítik a férfiakat és a nőket, és az ott lakó tőszolgálata és biztonsági egysége van. Az általánosan használt nyelv itt is a jiddis, franciául vagy angolul kevesen beszélnek magas szinten. KIRYAS JOEL Ezt a várost, ahogy a neve is utal rá, szinte kizárólag szatmári hászidok lakják. A város nevét ugyanis Joel Tei telbaum rabbiról, a szatmári rebbéről kapta. A lakosok rendkívül szigorú szabályok szerint élnek, és a város határában egy tábla arra figyelmezteti az érkezőket, hogy nekik is eze ket a szabályokat kell követniük öl tözködésükben, megjelenésükben és viselkedésükben egyaránt. Az 1970es években alapított település férfi lakosságának jelentős része nem dolgozik, hanem egész nap ját a tóratanulásnak szenteli, a gyerekszám itt is rendkívül magas, így nem csoda, hogy a települést Amerika legszegényebb városaként tartják számon. Itt az egész Egyesült Ál lamokban a legalacsonyabb az át lagéletkor – a különböző források 12 és 13 év közé teszik – és itt a legmagasabb, majdnem 20 százalék azoknak a lakosoknak a száma, akik magyarországi felmenőkkel rendelkeznek. Itt is, akárcsak az előző két említett településen, a jiddis a legtöbbek által beszélt nyelv. Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban Kiryas Joelben használják a legkevesebben az angolt elsődleges nyelvként, mindössze a lakosság 6,3%a. Az emberek 46%a úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem, vagy csak gyengén beszél angolul. Érdekesség mai világunkban, hogy az 1990es években Kiryas
