Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-02-01 / 139. szám

JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2021 FEBRUÁR 24 be járati csarnokban. Ugyanitt már ko rábban, 2000-től áll a Budai Iz­rae lita Hitközség Vörösmarty cser­készcsapatának és mártírjainak em­léktáblája. HASONMÁS TÁBLA Az Óbudai Zsinagógán található holokauszt-emléktáblának, a rávé­sett szöveg miatt – „Az épület 1944 előtt a zsidó hitközség temploma­ként szolgált. Hirdették benne Isten dicsőségét, innen szállt fohászuk az Egek Urához békés, emberséges életért. A fasiszta terror következ­ményeként a templom elnémult. Az áldozatok emlékét őrzik e falak.” – egy kicsit pozitívabb kicsengése van. A Montrealban élő Herczeg J. Pál adományából készített tábla fel­helyezésének idején, 2004-ben még az MTV használta az épületet, de 2010 ősze óta Köves Slomó rabbi vezetésével újból az Örökkévalónak címzett héber imáktól hangos a két­száz éves zsinagóga. Az óbudai Herczeg-féle emlék­tábla hasonmása egyébként a ma vívóteremként funkcionáló Dózsa György úti zsinagóga falán van. A BUDAI MÉSZÁRLÁSOK EMLÉKPONTJAI A Kun páter vezette nyilas mészár­lás három fő helyszínén van emlék­tábla. A Városmajor utca 64. alatti, melyet 2007-ben helyeztek el, a legszűkszavúbb: „Az 1945-ben e he­lyütt életüket vesztett zsidó áldoza­tok emlékére.” 2015-ben az Alma utca 2. alatt a Magyarországi Autonóm Ortho­dox Izraelita Hitközség az elődök ré gi adósságát törlesztette, amikor a máig működő szeretetotthon egyik utcai épületének falára a három bor­zalmas eseményt részletező ma gyar­héber-angol nyelvű táblát helyezett el. 2021. január 12-én a budavári és hegyvidéki polgármesterek közösen avattak egy lényegre törően megszö­vegezett – „A gyilkosok magyar nyi­lasok voltak, az áldozatok magyar polgárok” – táblát az áldozatok ne­veivel az egykori Maros utcai zsidó kórház udvari oldalán. A HÍRHEDT GESTAPO BÖRTÖN Ritkán tárgyalt téma a Gestapo által letartóztatott emberek sorsa, akik legtöbbjét a Gyorskocsi utcai börtönből deportáltak haláltábo­rokba. A rabok között voltak zsidók és nem-zsidók egyaránt, akiket a háború után egy rövidebb ideig a Gestapo Fogházviseltek Köre fogott össze. Itt 13 ezer ember: politikai foglyok, külföldi katonák és ellen­állók életéről döntöttek. 1947. má­jus 11-én nagyszabású rendezvény keretében leplezték le az egyszerű emléktáblát. Az eseményen Nagy Ferenc (1903–1979) miniszterelnök is beszédet mondott. Nagy kiemelte, hogy nem csupán az itt sínylődött áldozatokra emlékeznek, hanem: „Emlékezzünk arról a bűnös or­szágvezetésről, amely alatt lehetsé­ges volt ennek a börtönnek celláit jó magyar emberekkel megtölteni. Emlékezzünk arról a népellenes kor­mányzásról, amely teljes mértékben elvesztette kontaktusát a néppel, nem is tudta, nem is akarta figye­lembe venni a magyar nép vágyait, kívánságait, a nép nélkül és a nép ellen folytatott politikát. Ez a bűnös országvezetés minket az erőszak, a gyűlölködés népével kényszerített erkölcstelen rendszerbe. Mindezek következtében a magyar nép mérhe­tetlenül sokat szenvedett.” 6 FASISZTA ELLENÁLLÓK – HORTHY – HOLOKAUSZT A Hadtörténeti Múzeumban szá­mos emléktáblát találunk, közöttük 2000-ből „azon magyarok, akik fegy verrel harcoltak Európában a fa sizmus ellen” fehér márvány táb­lá ját, illetve a 2005-ben „az anti­fa siszta magyar katonai ellenállás már tírjainak és hőseinek” tábláját, melynek aranyozott szövege sajnos alig betűzhető ki a vörös grániton. A bel ső kertben áll egy kisebb oszlop, raj ta rövid szöveggel: „A Holocaust 50. évfordulója emlékére”, melyet a Pro Homine 1944 Emlékbizottság ál lított. Kevésbé ismert, de 2007 óta Horthy Miklósnak is van itt sziluet­tes relieffel ellátott emléktáblája, az „otrantói győzelmének 90., halálá­nak 50. évfordulójára”. JÁRÓKELÕKTÕL REJTETT HÁROM MÁRTÍR EMLÉKE A Goldberger gyárban egy érdekes táblát találunk 1949. április 4-éről. Három név szerepel rajta: Plesz Istváné, Schuller Antalé és Schlögl Sándoré, alatta pedig a következő szöveg: „Mártírhalált halt elvtár­sak emlékére. Marx, Lenin, Sztalin eszméit hirdették és követték. A fa­siszták véres keze oltotta ki életüket. Emlékük örökké él bennünk. A gyár dolgozói.” Egy másik elmúlt és sokat vitatott kor, a kommunista időszak lenyo­mata ez, mindenesetre megható az együttérzés, hiszen természetesen nem csak ez a három ember szim­patizált a kommunizmussal, de ők zsidók is voltak. Schlögl fia egy 1962-es visszaemlékezésében nyilat­kozta, hogy apját és két társát a gé­pek mellől vitték el, munkaruhában, olajosan, hogy aztán a Dunába lőjék őket. A visszaemlékezés így záródik: „Schlögl mama februárban múlt 80 éves. Óbudán él, közel a gyárhoz, amely most Papa helyett a gondját viseli. Időnként eljönnek hozzá a fi­atalok, s kiülnek Mamával a platán­fa alá. Ott szeretett ülni a Papa is.” 7 ÉLETMENTÕK TÁBLÁI A Gellérthegyen, a Minerva utca 3/b alatt volt a svéd királyi követ­ség, ahol Carl Ivan Danielsson, Raoul Wallenberg és Per Anger diplomaták megkezdték humanitá­rius tevékenységüket; tiszteletükre 1994-ben állították a domborműves emléktáblát. 2010-ben helyeztek táblát a Har­mincad utca 6. szám alatti épületre, ahol Wallenberg és munkatársai 1944 végén rejtőztek. A Benczúr utca 16-os házat, ahonnét Wallen­berget 1945-ben elhurcolták, már 2001-ben megjelölték. 2006-ban a Jókai utca 1. alatti egykori követségi épület is emlékhellyé vált, ahonnét zsidó bujkálók százait lőttek Du­nába a nyilasok; sajnos a szürke és rózsaszín árnyalatokban tetsző grá­nittáblára vésett aranyozott betűk szövege alig olvasható. A Keleti Károly utca 26. alatt ta­lálható Wallenberg legújabb, 2015-

Next

/
Thumbnails
Contents