Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-12-01 / 149. szám
JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2021 DECEMBER 20 nemzetet érő nagy csapást. Persze a néphit szerint, mely hisz a csodákban. A zsidó néphit ugyanis azt tartja, hogy ha a szentírást leejtik: az nagy szerencsétlenséget jelent. Nos és Óbudán, a királyné szerencsétlenségének napján a kántor a szentírást, melyet olvasás végett kivett az írástartóból, leejtette és a Tóra aranykoronája, mely a szentírás ékességéül szolgál, a tekercset fogó faoszlopok tetejéről letörött és messze elgurult. Az ilyen esetekből következő néphit alapján nagy volt ezért az ájtatoskodók között a rémület és a főrabbi a szószékről is kifejtette a néphit tartalmát. Este csakugyan megjött a hiób-hír, hogy a királynét meggyilkolták. A felséges asszony gyászos végét már most az óbudai zsidók a Tóra koronának lehullásában előre megjósolt szerencsétlenségnek tekintik és a jámborabbak a pap rendelésére az ilyen esetekben szokásos böjtnapokat (6 hétig minden hétfőn és csütörtökön) nagyon pontosan tartják be.” 1 Vajon ez a sajnálatos baleset vezetett ahhoz, hogy Blumenkranz Leó (Sámuel) kántor, aki 1894-től 2 szolgált Óbudán, hamarosan a délvidékre tette át székhelyét és 1903-ban Bácstopolyáról (Bačka Topola, Szerbia) Óbecsére (Bečej, Szerbia) költözött?3 Ezt már valószínűleg soha nem tudjuk meg. DIÓHÉJBAN A TÓRA LEEJTÉSE UTÁNI BÖJTRÕL Nem találtam arról információkat, hogy vajon miket mondhatott a Tóra leejtésével kapcsolatos néphitről az óbudai rabbi, dr. Adler Illés (1868–1924). Mindenesetre érdemes áttekinteni, hogy milyen forrásokat találunk erre szent könyveinkben. A Talmud ban 4 az áll, ha valaki – az Örökkévaló mentsen tőle – egy szándékosan felgyújtott tóratekercset lát, akkor annak – mint a családtag gyászolásakor – be kell tépnie („kerijá”) a ruháját. A Sulchán Áruch 5 pedig kiegészíti a ruha szélének be-ROSSZ ÓMEN AZ ÓBUDAI ZSINAGÓGÁBAN Az 5658-as zsinagógai év utolsó sábesze, párását Nicávim-Vájélech szom batja volt 1898. szeptember 10-e. Mint máshol, Óbudán is reményekkel telve készültek a zsidók az új évre, szombaton késő este újból terveztek összegyűlni a zsinagóga ódon falai között, hiszen akkor kezdődött a Szlichot imák mondása is. Azonban a megszokott és az eltervezett imarendjüket és a lelkük nyugalmát egy váratlan eset rázta meg. Leejtették a tóratekercset. A több mint százhúsz éves történetről a korszak vezető, magyar nyelvű zsidó lapja is beszámolt, ráadásul a szerencsétlen esetet Wittelsbach Erzsébet magyar királyné (1837–1898), vagy a köznyelvben híressé vált becenevén, Sissi hercegnő tragikus meggyilkolásával hozták egybe: „Óbudáról, hitelt érdemlő oldalról jelentik, hogy ott a zsinagógában egy sajátságos véletlen megjósolta a SISSI ÉS AZ ÓBUDAI TÓRATEKERCS ANEKDOTÁK ÉS TÖRTÉNETÉK AZ ÓBUDAI TÓRÁKRÓL Óbuda nem csupán a fővárosi zsidóság bölcsője, de a zsidó bölcsességek és történetek kifogyhatatlannak tűnő tárháza is. A Judapest anno e havi írásában egy újabb óbudai le gendával ismerkedhetnek meg, melyből kiderül, hogy Sissi hercegnő halála napján leejtették a Tórát és elgurult a keter , vagyis a Tóra koronája is. De szó lesz a Münz Mózes rabbinak tulajdonított aprócska tóratekercsről is, amit egy évben csak egyszer vettek elő az óbudai páncélszekrényből. CSEH VIKTOR ÍRÁSA Az óbudai „Léleküdv Egylet” kegytárgyai az 1910-es évekből A KÉPEK FORRÁSA: MILEV
