Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-11-01 / 148. szám

KILE | OKTATÁS egység | 2021 NOVEMBER 28 számítógép-használat során sok olyan üzenetet kap a gyerek, amely nem az érettségének megfelelő, a túlzott gép előtt ülés negatívan hat a fantáziájára, szókincsének fejlődésére – emelte ki a karanténidőszak egyik legnagyobb problémáját, amivel sok szülő küzd. Modesztó Katalin tapasztalatai szerint, amikor a karantént feloldották, és újra lehetett óvodába járni, inkább a szülők tartottak attól, hogy a gye­rekeknek nehéz lesz visszazökkenniük. – Két-három csoportra osztva tartottunk Zoom ovit, amennyire a közeg engedte, próbáltuk az online foglalkozásokba bevonni a gyerekeket. Mi úgy láttuk, nagy lelkesedéssel álltak neki ezeknek a foglalkozásoknak, mert ér­dekesnek találták, hogy gyökeresen más környezetben találkoztak számuk­ra ismerős emberekkel – mesélte Modesztó Katalin, hozzátéve: az ovi újra­nyitásnál az intézményvezetés szigorú szabályokat vezetett be, ami hatott a gyerekek életére: például a szülők nem kísérhették be a kicsiket a termek­be, hanem a kapuban el kellett köszönniük egymástól. – Kevesebb szomor­kodás, pityergés volt, mint most, amikor a rendes kerékvágásban mennek a dolgok – fűzte hozzá kis mosoly kíséretében. Összegezve elmondta: a gye­rekek meglepően tájékozottak a betegség, a vírus kapcsán, tudják, miért hívják koronának, mit jelent az oltás. És hogy mit hoz a holnap? Modesz­tó Katalin csak annyit felelt: erre is csak a citromhasonlatot tudja felhozni. STABILITÁST KELLETT ADNI A GYEREKEKNEK A Bét Menáchem Héber–Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Isko­lában mindhárom hullám alatt be­vezetett karantén idején azonnal át­álltak az online oktatásra. Glitzenstein Sosi rebecen, az iskola igazgatóhe ­lyettese elmondta: arra törekedtek, hogy legalább négy órát tanuljanak a gyerekek minden hétköznap. En­nél az óraszámnál nem tűztek ki na­gyobb célt, éppen azért, mert a mo­nitor előtt töltött időt nem lehet a jelenléti oktatás 45 perces óráival ösz ­szevetni, és azért is, mert 4-5 órányi számítógépen tanulásban elfárad a gyerek. A Bét Mená chem Iskolában a karantén időszaka alatt folyamato­san nézték, hogy a gyerekek, illet­ve a szülők hogyan küzdenek meg a különböző helyzetekkel. Így mérték fel, hogy sok családban megválto­zott a napirend: a gyerekek és a szü­lők is később mentek aludni, mint normál napokon. Ezért például az online napirendben az iskolakez­dést kicsit későbbre tették. Az első pár hét alatt ennek a monitorozás­nak köszönhetően a szülők és gyere­kek igényeire szabva többször is mó­dosítottak az online oktatás rendjén, míg kialakult egy viszonylag széles körben elfogadott munkarend, ame­lyet viszont próbáltak tartani. – Megpróbáltunk az iskolán ke­resztül stabilitást vinni a gyerekek életébe. Az első pár hét után be­állt a napirend: a gyerekek tudták, mi mikor lesz, hogy lesz. Ez a sta­bilitás sokat segített nekik ebben az időszakban – fogalmazott a rebe­cen. Elmondta azt is, a gyerekek és a tanárok hamar felfedezték, hogyan használhatóak az online platformok arra, hogy a távolból is tudjanak egymással kommunikálni. Ez főleg a nagyobb gyerekeknek ment jól, a kisebbeknek (ezáltal a szülőknek is) azonban sok nehézséget okozott. A tanárok törekedtek arra, hogy ne ad­janak olyan házi feladatokat, ame­lyekhez a szülők segítségét kellett volna a gyerekeknek igénybe venni­ük, éppen azért, hogy a családok ele­ve nehéz helyzetét az iskola ne bo­nyolítsa tovább. játszótéren, sem az óvodá­ban. A szülőknek pedig az okozott gondot, hogy igye­kezzenek csak a szükséges ideig a számítógép elé ültet­ni a gyereket. – Mindeköz­ben a home office alatt a szá­mítógépen kívül más eszköz nem volt, ami a szülőket a munkájuk ellátásában se­gítette. Ez egy csapdahe­lyzet. Még most is nehéz a monitor előtt eltöltött időt csökkenteni. – Sokadjá­ra bizonyosodik be, hogy a BEHOZHATATLANUL LEMARADHATNAK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYEREKEK Egy nemrégiben megrendezett konferencián Lannert Judit közgazdász, oktatáskutató rámutatott, hogy a pandémia nagy fokú tanulásteljesít­mény-lemaradást okozott, ami nem egyformán érinti a különböző társa­dalmi réteghez tartozó gyerekeket. A hátrányos helyzetű tanulóknál az eddigi lezárások akár egy év lemaradást – és ezzel óriási kompetencia-visz ­szaesést is okozhatott. Ez ma még felmérhetetlen veszteség a későbbi éle­tükre, a mostani lemaradás a későbbi munkabéreikben mutatkozik meg negatív módon. Lannert Judit ennek alátámasztására felidézett egy ku­tatást: Argentínában néhány évtizeddel ezelőtt az időjárás miatt kellett több hónapra bezárni az iskolákat. A kutatás ennek a bezárásnak a hatá­sait vizsgálva megállapította, hogy az iskolaszünetben érintett diákok ké­sőbbi fizetése szignifikánsan alacsonyabb volt, mint azoké a kortársaké, akiket az iskolai kényszerszünet nem érintett. Ez a mintázat előre meg­jósolhatóan most is ismétlődni fog. Az iskolabezárások miatt sérült egy generáció. Azonban az igazán nagy vesztesek azok a hátrányos helyzetű gyerekek lesznek, akiknek a szülei – a középosztálybeli társaikkal ellen­tétben – nem tudták a gyerekeiket a karanténban a tanulásban segíteni, vagy magántanárok megfizetésével kompenzálni a kieső iskolai napokat. Online oktatás a Bét Menáchemben

Next

/
Thumbnails
Contents