Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-11-01 / 148. szám
KILE | OKTATÁS egység | 2021 NOVEMBER 26 A GYEREKEKRE HAT A FELNÕTTEK ÁLLAPOTA Drámai hangvételű, kétrészes cikkben hívta fel a figyelmet Gyarmathy Éva kli nikai és neveléslélektani szakpszichológus a Covid19-járványnak a gyerekekre gyakorolt hosszabb távú pszichológiai hatásaira. A Magyar Tudományos Akadémia honlapján megjelent ismeretterjesztő írásában a szakember rámutatott arra, hogy a lezárásoknak és a karantén-oktatásnak a fejlődés és a tanulás terén a legnagyobb vesztese a 6–8 éves generáció. – Őket bátran nevezhetjük Covid-generációnak, ahogy ez a tizenévesekre is nagyon illik – szögezte le a szakember. Az oltások elérhetővé válásával sokan azt hittük, talán már nem lesz olyan a negyedik hullám, mint az első három, amikor lezárásokat, korlátozásokat és a jelenléti oktatás felfüggesztését vezették be világszerte a kormányok. Hiszen az előző hullámok alatt a karanténba zárt gyerekek rendkívül nehéz időszakon mentek keresztül, amelynek hatásai ma még felmérhetetlenek. Az elmúlt másfél év világosan mutatta, hogy a felnőttek szorongása a gyerekekben milyen mélyen csapódik le. – A gyerekeket körülvevő felnőttek lelkiállapota meghatározza a gyerekek ilyen irányú zavarait is. A koronavírus-járvány több szinten is létbizonytalanságot okoz mindennapi életünkben, így könnyen vezet lelki zavarokhoz. A betegségen túl a munka elveszítése, a család összezártsága és még számos járulékos zavar nehezíti a küzdelmet. Az utóbbi időszakban gyakoribbá is vált az úgynevezett poszttraumásstressz-szindróma – tudjuk meg Gyarmathy Évától. Azt, hogy a gyerekek milyen súlyos állapotban vannak, jól jelzi, hogy a tavaszi karantén feloldása után a gyermekpszichiátriák elképesztő leterheltséggel működtek. Egyfelől azért, mert a korábban beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekek tömegei számára az online oktatás áldásos volt, számukra a jelenléti oktatásba visszatérés okozott rengeteg problémát. Másfelől pedig azért, mert sokan éppen az otthon falai közé zárva fordultak magukba, és ennek az állapotnak a pszichés kárai az iskolanyitás utáni visszatérés után váltak láthatóvá. Az UNICEF Magyarország a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház adataira hivatkozva többször is riadóztatta a nyilvánosságot, hogy a bezártság komoly nyomokat hagyott a fiatalokban: a járvány alatt meg-COVID-GENERÁCIÓ: gyerekek a világjárványban AZ EMIH GYEREKINTÉZMÉNYEI RUGALMASAN ALKALMAZKODTAK A MEGVÁLTOZOTT HELYZETHEZ Az egész későbbi felnőttkorra hatással lehet a koronavírus-járvány okozta gyerekkori stressz – állítják szakemberek. Ebből egyelőre annyi látszódik, hogy a gyerekeket megviselték azok a hónapok, amelyeket otthonukban, online-oktatás mellett voltak kénytelenek eltölteni. ÓNODY-MOLNÁR DÓRA ÍRÁSA duplázódott azon serdülők száma, akiket foglalkoztatott az öngyilkosság gondolata. A karantén alatt a fiatalok körében általános érzéssé vált a reménytelenség, a motiválatlanság és a szorongás. Egy, az UNICEF által a témában szervezett májusi kerekasztal-beszélgetésben a Vadaskert szakorvosa arra figyelmeztetett, hogy a járvány gyerekekre gyakorolt negatív hatása hosszan elhúzódik, ezért sokkal jobban kell figyelnünk rájuk. MOTIVÁLATLANSÁG, FÁRADTSÁG, STRESSZ, UNALOM Ijesztő annak a felmérésnek az eredménye is, amelyet Kövécs Laura, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete a kortársai között végzett. A felmérés ugyan nem reprezentatív, de jelzi, mekkora a baj. A fiatal válaszadók 64 százaléka azonosította az otthon töltött hónapokat a motiválatlansággal, 58 százaléka fáradtsággal, 56 százalékuk számára a karantén egyet jelentett a stresszel, 54 százalékuknak pedig az unalommal. A felmérésben részt vevők majdnem fele számolt be a karantén ideje alatt megnövekedett otthoni feszültségről. – A vírushelyzet, az összezártság, a szorongás és a megnövekedett FORRÁS: PIXABAY
