Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-11-01 / 148. szám

2021 NOVEMBER | egység 17 KÖZÖSSÉG | HOHMECOLÓ di körülmények között. A testvére­ket lehetőség szerint egy családnál, nevelőszülőnél kell elhelyezni. Például a mi hálózatunkban egy nevelőszülőnknél él egy testvérpár. A szülők hajléktalanok és október­ben újabb gyermekük született, aki ugyancsak a nevelőszülőnkhöz ke­rült, így a három testvér egy helyen tud élni biztonságban és mérhetet­len szeretetben. A hálózatban élő gyermekeket meghatározott időközönként, álta­lában kéthetente, kapcsolattartás il­leti meg. Ha ez a kapcsolattartás el­marad a vér szerinti szülő részéről, és már hat hónapja nem jelentke­zett, akkor lehet a gyermeket örök­be fogadni. – A nevelőszülőknek tehát az örökbe adás a végcélja? – Nem, a rendszer arról szól, hogy ezeket a gyermekeket hazagondoz­zuk, mert a vér szerinti köteléknél nincs erősebb. Van, hogy a szülők rendbe teszik az életüket és egyenes­be jönnek. És itt jön a nevelőszülői lét – szerintem – legnehezebb része. Ha a gyámhivatal is úgy látja, hogy minden rendben a szülők életével, elkezdődik a hazagondozás. Ez az a nehéz feladat, amit vállal a ne­velőszülő, hogy elengedi a gyerme­ket akár több év közös élet után. És ezek a sikertörténetek. – Ehhez nagyon különleges elhivatottság kellhet... Kik lehetnek nevelőszülők? – Természetesen fontos, hogy elhi ­vatott legyen és vállalja, hogy saját otthonába engedi a gyermekeket. Ahhoz, hogy valaki nevelőszülő le­hessen, kell rendelkeznie megfelelő képesítéssel. A törvény előírja, hogy büntetlen előéletű, 24. életévét be­töltött férfi vagy nő lehet nevelőszü­lő, családi állapottól függetlenül. A személyisége és egészségi állapota legyen alkalmas a nála elhelyezett gyermekek egészséges fejlődésének a biztosítására. – Ha eldönteném, hogy nevelőszülő szeret­nék lenni a CEDEK hálózatában, mi vár­na rám? – Először is, ha nincs nevelőszülői végzettsége, akkor el kell végezni egy hatvan órás tanfolyamot. Amikor je­lentkezik hozzánk valaki, hogy sze­retne nevelőszülő lenni, a szakmai vezetőnk és egy tanácsadó kollégánk meglátogatja otthonában. Beszél­getnek, környezettanulmányt ké szí­­tenek és megnézik, hogy az ingatlana alkalmas-e gyermekek fogadására. – Mi a legfontosabb, amit tudni kell a ne­velőszülői hálózatról? – Bár nem vagyok szakember, nincs felsőfokú szociális végzettségem, de órákat tudok róla mesélni. Hiszen az elmúlt két év, amióta nagy CE­DEK család lettünk, megtanított sok mindenre, bepillantást nyertem ennek a szép hivatásnak a rejtelmei­be. A CEDEK megalakulása óta se­gítjük az állami gondozásban élő­ket, azonban 2020. január 1-től már nem csak külsős támogatóként, ha­nem aktív résztvevőjeként vagyunk jelen a gyermekvédelemben. – Mit jelent egy nevelőszülőnek, hogy zsidó szervezet égisze alatt működik? Zsidók a gye­rekek, akik ide kerülnek? Vagy a nevelőszü­lőknek kell zsidónak lennie? – Ahogy a CEDEK hitvallása mond ­ja, nemre, korra és vallásra való te­kintet nélkül segítünk. – Az, hogy nevelőszülőknél vannak ezek a gye­rekek, olyan, mintha örökbe lennének fogad­va? Nem is látják a szüleiket? – A törvény azt mondja, hogy azo ­kat a gyermekeket, akik valamilyen okból nem tudnak a vér szerinti szü­leikkel, nagyszüleikkel élni és még nem töltötték be a 12. életévüket ne­velőszülőknél kell elhelyezni, csalá­„Mi adjuk a családi hátteret” NEVELÕSZÜLÕI LÉT MAGYARORSZÁGON Vannak hősök, akik nem viselnek palástot, nem kapnak fényes kitüntetéseket és mégis, nap nap után életet mentenek azzal, hogy olyan gyerekeknek biztosítanak nyugodt otthont, akiknek a szülei ezt valamiért nem tudják megtenni. SZILÁGYI NÓRÁ val a CEDEK nevelőszülői hálózatá ­ról beszélgettünk. STEINER ZSÓFIA INTERJÚJA

Next

/
Thumbnails
Contents