Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-11-01 / 148. szám
egység | 2021 NOVEMBER 14 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM Ezer fölötti embermentőt ismertek el továbbá Franciaországból (4150), Ukrajnából (2673) és Belgiumból (1774). Magyarországról 876-an kapták meg eddig az elismerést. A számok továbbra is növekednek, mert fona és férje Izraelbe vándorolt. Ilona új hazájában sem hagyta abba az életmentést: évtizedekig önkénteskedett az izraeli mentőszolgálat kötelékében. KINEK JÁR A KITÜNTETÉS? A Világ Igazai Osztály a következő évben, 1963-ban jött létre, az izraeli országgyűlés, a Kneszet pedig törvénybe foglalta a Világ Igazainak járó legnagyobb elismerést: „A Jád Vásem jogosult tiszteletbeli állampolgárságot ítélni a Világ Igazai számára tetteik elismeréseképpen, illetve emlék-állampolgárságot adni abban az esetben, ha már nincsenek az élők sorában”. Már a kezdetekkor kiderült azonban, hogy rendkívül összetett és nehéz feladat annak eldöntése, hogy kinek adományozható a kitüntetés. Az első konfliktus az egyik leghíresebb embermentő, Oskar Schindler nevéhez fűződik, akinek elismerése ellen többen tiltakoztak, lyamatosan érkeznek a kérelmek és beadványok a Jád Vásem Világ Igazai osztályára. A Jád Vásem Intézetet 1953-ban alapították Jeruzsálemben azzal a céllal, hogy megőrizze a holokauszt során elpusztított hatmillió zsidó emlékét. Már az alapító okiratban megfogalmazták, hogy emellett gondot kell fordítani az embermentésben részt vett nem zsidó hősökre is. Az egyik legfőbb háborús bűnös, a magyarországi zsidóság holokausztjáért is kiemelkedő felelősséget viselő Adolf Eichmann elfogása és bíróság elé állítása idején, 1962-ben jelentette ki a Jád Vásem akkori elnöke, Árje Kubovi a következőket: „Meg kell mutatnunk a világnak, hogy a zsidó nép nemcsak a bűnösök elítélésében, hanem az embermentők elismerésében is ugyanúgy érdekelt”. Abban az évben, a holokauszt emléknapján avatták fel az Igazak sugárútját a Jád Vásem múzeum mellett és ültették el az első fákat a zsidókat mentő hősök emlékére. A VILÁG EGYIK ELSÕ IGAZA: TÓTH ILONA A ceremónia során, melyen az izraeli kormányt Golda Meir képviselte, tizenegy fát ültettek. Az egyik fa egy magyar embermentő, Elias (Tóth) Ilonának állít emléket a mai napig. Ilona a háborúban Magyarországhoz visszacsatolt Vajdaságban élt, és egy görög zsidóhoz, Benjamin Eliashoz ment feleségül. Számtalan, Ausztriából és Németországból érkezett zsidónak biztosított szállást, élelmet és ruhát, illetve szervezte meg menekülésüket biztonságosabb területre. A német megszállást követően a bácstopolyai koncentrációs táborba csempészett élelmet és ruhát a fogvatartottaknak. Amikor férjét egy Auschwitzba tartó vonatra tették, követte a szerelvényt egészen Bajáig, ahol az őrök lefizetésével sikerült kiszabadítania férjét és további öt zsidót, akik végül mind túlélték a háborút. A felszabadulás után Ilomivel Schindler a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagja volt. A kirobbant vita miatt a fent említett első faültetés során nem is emlékeztek meg róla. Ez az eset motiválta arra a Jád Vásem vezetését, hogy egy szakértőkből álló bizottságot hozzon létre, melynek élén a Legfelsőbb Bíróság egy nyugalmazott tagja áll, továbbá egyértelműen megfogalmazott, szigorú feltételekhez kösse az elismerés odaítélését. Mielőtt egy ügy a bizottság elé kerülne, a Világ Igazainak Osztályán hosszadalmas kutatómunkát végeznek a Jád Vásem és más izraeli, illetve külföldi intézmények adatbázisainak felhasználásával. Az elkészült akta a bizottság egy olyan tagjához kerül, aki beszéli az adott ország nyelvét. Miután megvizsgálta az ügy részleteit, ajánlását eljuttatja a bizottság tagjaihoz, akik megvitatják azt, majd szavazással döntenek a kitüntetés odaítélé-Fülöp herceg fát ültett édesanyja, a Világ igaza kitüntetéssel elismert Alíz hercegnő tiszteletére Oskar Schindler FORRÁS: WIKIPEDIA
