Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-11-01 / 148. szám
egység | 2021 NOVEMBER 6 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM PIKUÁCH NEFES: zsidó életmentők a holokausztban A zsidóságban az emberi élet mindenek fölött áll. Az emberi élet szent, mert az Örökkévalótól származik, csakis ő adhat és ő vehet el életet. Egy élet megmentése érdekében szinte bármelyik parancsolatot meg lehet, sőt meg is kell szegni. Ez alól csupán a bálványimádás, a tiltott szexuális kapcsolatok és a gyilkosság jelent kivételt, mely esetekben az ember köteles inkább feláldozni a saját életét, mint hogy ezeket a bűnöket elkövesse. CHANA DEUTSCH ÍRÁSA A MICVA, AMI MINDENT FELÜLÍR A veszélyben lévő élet megmentését héber szóval pikuách nefesnek nevezik. A kötelezettség nemcsak közvetlen életveszélyre vonatkozik, hanem olyan veszélyhelyzetre is, mely ugyan nem veszélyezteti közvetlenül az illető életét, ám bármikor komolyabbra fordulhat. Ilyen esetekben is kötelességünk akár más törvények, például a szombati tilalmak megszegése árán is közbeavatkozni és mindent megtenni a veszélyben levő ember megmentéséért. A pikuách nefes parancsának alapja a következő tórai mondat: Őrizzétek meg törvényeimet és rendeleteimet, melyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk... ( 3Mózes 18:5.) A Talmud (Jomá 85b.) így magya rázza: Azért kell megtartanunk a parancsolatokat, hogy éljünk általuk, nem pedig azért, hogy meghaljunk. A másik fontos tórai mondat ebben a témában: Ne állj tétlenül felebarátod vérénél... (3Mózes 19:16.) Ennek megfelelően beszállíthatunk egy beteg embert a kórházba szombaton, szabad nem-kóser ételt enni, ha arra van szükség egy beteg felépüléséhez és Jom kipur szigorú böjtjét is megszegheti az, akinek a böjtölés veszélyeztetné az életét. E törvény érdemében megengedhető a szervadományozás is, amennyiben az az adományozó életét nem veszélyezteti. A Talmud a Jomá trak tátusban (84b.) felsorol különféle eseteket, amikor a szombat megszeghető, például ha egy gyermeket a tengerből kell kimenteni, egy leomlott falat kell lebontani egy gyermek életének megmentése érdekében, egy bezárt csecsemőre kell rátörni az ajtót vagy tüzet kell eloltani. A zsidó jog legnagyobb törvénykönyve, a Sulchán Áruch szigo rúan fogalmaz a témában (Orách Chá jim 328:2.): Vallási kötelezettség megszegni a szombatot bármilyen, veszélyes betegség által sújtott személy érdekében. Az, aki szigorúan betartja ezt a szabályt, dicséretre méltó, aki pedig kérdéseket tesz fel, az vért ont. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon megmentheti-e egy ember másnak az életét a saját életének feláldozásával. A híres talmudi bölcs, rabbi Akiva szerint az ember saját élete előbbre való, és nem áldozhatja fel saját magát a másik megmentése érdekében. ÉLETMENTÕ ÜLDÖZÖTTEK Amikor a holokauszt során tevékenykedő embermentőkről esik szó, gyakran csak a nem-zsidó hősökre gondolunk, akik életük és családjuk életének kockáztatásával bújtattak és mentettek zsidókat. Fontos azonban szót ejteni azokról a zsidó hősökről, akik akár szervezeti, akár egyéni szinten mindent megtettek zsidó testvéreik megmentéséért, segítették, támogatták, csempészték vagy bújtatták őket. Hamis dokumentumokat szereztek zsidóknak, jóléti társaságokat hoztak létre a megsegítésükre, sőt akár a nácikkal is megpróbáltak szót érteni egy-egy ember vagy kisebb-nagyobb csoportok megmentése érdekében. Gondolhatnánk, hogy talán nem is érdemes ezt a témakört külön kiemelni, hiszen természetes, hogy a zsidók a zsidókat segítették e borzalmas időszakban. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez egyáltalán nem ilyen egyszerű témakör. A holokauszt tragédiája többek között Zsidó fiatalok egy Franciaországból Svájcba tartó menekülő útvonalon FORRÁS: USHMM ENCYCLOPEDIA az, hogy megingatta a társadalom morális rendszerét, az elfogadott társadalmi értékek és kapcsolatok szétzilálódtak, és abban a valóságban, melyben minden egyes zsidó élete veszélyben forgott, az emberek elsődleges szándéka a saját életük megmentése lett mindenáron.
