Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-10-01 / 147. szám
2021 OKTÓBER | egység 21 JUDAPEST | JUDAPEST ANNO zott állomási elöljáró volt, és végignézte a kivégzést, ez szerepelt a vallomásá ban: „Tanúvallomásában elmondta, hogy Farkast nem ismerte, az ő szerepére nem tud felvilágosítást adni. Elmondotta, hogy amikor a kivégzendőket a temető árkába felállították, kevésnek bizonyult a jelenlévő vörös katona, amire a vörösök parancsnoka a megjelentekhez fordult és kérte őket, hogy önként jelentkezzenek a kivégzéshez. Először senki nem jelentkezett. »Hát ez a hazafiság?« – kiáltotta a parancsnok. – »Senki sem jelentkezik, amikor a burzsujt kell kivégezni? « Erre harmincan vagy negyvenen is jelentkeztek, sokkal többen, mint amennyire szükség volt.” 9 Ha tehát hóhérokból akadt még több is, mint, amennyire szükség lett volna, akkor miért éppen Farkast kényszerítették volna ölésre? Ezt már valószínűleg soha nem tudjuk meg. A bíróság végül is 3 év fegyházra ítélte a harangozót. – „Nyomatékos enyhítő körülményt látott a bíróság abban, hogy 11 év telt el a gyilkosság óta és tíz éven át a bűnbánat súlyos büntetés volt a vádlottnak.” Farkas elfogadta az ítéletet. A szolnoki véres eseményekhez, amiben 11 zsidót öltek meg, megjegyzésként: a szolnoki öttagú direktóriumnak zsidó tagja nem volt, a 80 tagú munkástanácsból pedig mindösszesen hárman voltak zsidók. 10 A FÕVÁROSI TESSÉK-LÁSSÉK FELELÕSSÉGRE VONÁS A vörösterror vérengzése Budapesten valószínűleg a nagyobb rendőri készültség miatt nem fajult el a vidéki méretekig, azonban a fékevesztett vörös csőcselék itt is oltott ki emberéleteket, közöttük több zsidóét is. Dr. Vándor Róbert ügyvéd és felesége Teréz körút 3. szám alatti háromszobás lakásába három vörös katonát telepítettek be, mondván, burzsujt nem illet ekkora lakás. Május 2-án éjjel pakolás hangjára riadtak, hogy a hozzájuk telepített katonák éppen kirámolják a lakásukat, viszik a szebb bútorokat, szőnyegeket... Vándor doktor közönséges rablást kiáltott, s rendőrt akart hívni, Vincze Lajos azonban két lövéssel szabad utat biztosított maguknak. A házaspár holtan rogyott össze.11 A szomszédok feljelentést tettek, s egyre nagyobb közfelháborodást keltett az esett, mire a gyilkost végül az Országház téren kivégezték, ahogy ezt A Magyar Detektív , a M. Kir. Államrendőrség Detektívegyesület Nyugdíjpótló és Segélyező Egyesületének hivatalos lapja kommentálta: „Ez volt a budapesti forradalmi törvényszék egyedüli igazságos ítélete, mert a maguk fajtájú gyilkos kommunistát ölették meg.” 12 A CENZÚRÁZOTT, MAJD BETILTOTT ZSIDÓ SAJTÓ Az Egyenlőség fejlécében mint „a magyar zsidóság politikai hetilapja” aposzt rofálta magát, alatta pedig büszkén hirdette két fő szerkesztőjének, Szabolcsi Miksa (1857–1915) és fia, dr. Szabolcsi Lajos (1889–1943) nevét. Ehhez képest a lap 1919. március 29-ei összevont számának fejlécében érdekes változtatásra figyelhetünk fel, hogy a fenti adatok helyét az alábbi rövid cím vette át: „zsidó hetilap”.13 A változtatás mögött politikai ok sejthető, melyet minden kétséget kizáró módon meg is válaszolt az 1919. szeptember 11-én újból – a megszokott módon – megjelenő Egyenlőség főszerkesztője „Az Egyenlőség március 29-ikén, április 5-ikén és április 12-ikén megjelent számaiért, melyek a proletár-diktatúra idején, a terror nyomása alatt láttak napvilágot s amely számokról szerkesztői jegyzésem is hiányzik, semmiféle felelősséget nem vállalok. Szamuely Tibor április 12-ikén a kezünkből már három héttel azelőtt kiragadott Egyenlőség et is betiltotta, azzal a megjegyzéssel, hogy meg fogja szüntetni a zsidó vallást és a zsidó egyházat.” 14 A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG ELHATÁROLÓDIK A TANÁCSKÖZTÁRSASÁGTÓL Magyarország legnagyobb zsidó közössége, a Pesti Izraelita Hitközség vezetése, amennyire azt a cenzúra és a 133 napos rémuralom engedte, a legmesszemenőbb mértékig szintén elhatárolódott a Tanácsköztársaság ideo lógiájától, s azok hirdetőitől, vezető gyilkosaitól. A neológ hitközség Székely Ferenc (1885–1936) elnöklete alatt 1919. augusztus 28-án egy hat pontból álló nyilatkozatot fogadott el,15 melynek érdemes szó szerint megismerni legalább az első, harmadik és negyedik pontját: 1. pont: „A Hitközség a maga és az egész magyar zsidóság nevében végtelen örömének ad kifejezést afölött, hogy az úgynevezett Proletárdiktatúra esztelen és erőszakos kormányzati rendszere, mely minden hitközséget és generációk munkájával és áldozatkészségével felépített gyönyörű intézményeit végpusztulással fenyegette – saját bűnében összeomlott.” 3. pont: „A Hitközség ennélfogva fájdalommal és egyúttal megbotránkozással állapítja meg, hogy a kommunista uralom vezérkarában és táborában nagy számmal voltak zsidó származású emberek, akik majdnem kivétel nélkül már előbb váltak hűtlenné vallásukhoz, mint később hazájukhoz. Miután pedig ezeknek a Andrássy Gyula szobra fölé épített „Munka Háza” című 1919. május 1-jei díszlet FORRÁS: FORTEPAN / MARICS ZOLTÁN
