Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-09-01 / 146. szám
egység | 2021 SZEPTEMBER 36 ÉCESZGÉBER ÚJ ZSINAGÓGÁK – NÖVEKVŐ KÖZÖSSÉG Az idén augusztus végétől szeptember elejéig megrendezett Zsinagógák Hetén az EMIH három zsinagógát is megnyitott. Az egyik újranyílt, mert a régebbi időkben is imaházként működött, a másikat felújítva nyitották újra, a harmadik pedig már gyakorlatilag megnyílt korábban (itt tartjuk jelenleg a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének szemesztereit), de teljes terjedelmében most vehettük birtokba. KÖVES SLOMÓ ÍRÁSA Olvasva a Zsinagógák Hete posztjaihoz, programajánlóihoz írt kom menteket a közösségi oldalakon, úgy láttam, sokakban felmerült a kérdés, hogy ugyan nagyon dicséretesnek tartják, hogy régi, leromlott állapotú épületek megújulnak, de meglehetősen kevés vallásos zsidó van Magyarországon, olyan pedig talán még kevesebb, aki templomba járóként gyakorolja a hitét. Vajon érdemes zsinagógákat nyitni, ha valóban olyan kevés a vallásos zsidó? Furcsa ez a kérdésfeltevés, hiszen éppen az a célja a zsinagóganyitá soknak, hogy a zsidóságukat nem megélő vagy sok esetben részben tabuként kezelő, részben elfelejtő budapesti zsidók körében megteremtsük az igényt a zsinagógába járásra. Ez egy kicsit ahhoz hasonlítható, mintha arról beszélnénk, hogy míg nem volt kínai étterem Budapesten, addig nem volt igény a kínai ételekre. Minél több kínai étterem nyílik, annál jobban nő rájuk az igény is rájuk, különösen akkor, ha azok jó színvonalú szolgáltatást tudnak nyújtani. Azt látjuk, hogy minden egyes zsinagóganyitás újabb és újabb embereket vonz be, és ezek az emberek többségben olyanok, akik korábban valóban nem jártak zsinagógába. Magyarországon ma egy zsidó hitközségnek nem az a feladata, hogy a zsidó vallás megélésére igényt tartó embereket kiszolgálja, hanem az, hogy megteremtse ezt az igényt, és ezután újabb és újabb igényt teremtsen erre. Aki az EMIH zsinagógáit ismeri, tudja, hogy olyan embereket pró bálnak megszólítani, akiknek nem volt eddig merszük a zsinagógai életben részt venni. Talán azért, mert idegenkednek a szertartásoktól. Talán azért, mert nem találtak olyan közösséget, ahol úgy érezhetik, hogy nem az a lényeg, hogy éppen milyen sokan vannak, hanem hogy akik ott vannak, azok fontosak egymásnak, és így alkotnak közösséget. A nyitottság, a jókedv, a felhasználóbarát hozzáállás, amit az EMIH zsinagógáiban az ottani rabbik és rebecenek képviselnek, megteremtik azt a közeget, amelyben azok is jól érzik magukat, akik eddig nem vettek részt aktívan a hitéletben. Amikor 11 évvel ezelőtt megnyílt az Óbudai Zsinagóga, akkor hasonló hangok szólaltak meg: egyesek azt vizionálták, hogy ez egy múzeum lesz, és „tudták előre”, hogy nem lesznek benne zsidók, hiszen a jelenlegi zsinagógákat sem lehet megtölteni. KÖVES SLOMÓ • SZÜLETETT: 1979 • FOGLALKOZÁSA: vezető rabbi, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség • CSALÁD: házas, öt gyermek édesapja. Olyan zsinagógákat, ahol nem magas színvonalú a szolgáltatás, valóban nehéz megtölteni. Alapvetően minden zsinagógát nehéz megtölteni, de minél több zsinagóga van és minél inkább színesedik a kínálat mind tartalomban, mind elérhetőségben, annál többen fognak zsinagógába járni. És az ilyen kétkedők számára azt is fontos hangsúlyozni, hogy a zsinagóga,
