Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-08-01 / 145. szám
egység | 2021 AUGUSZTUS 32 MISPÓHE | KONYHA szokások léteznek az újévi asztallal kapcsolatban, azt a szokást megemlítjük, hogy a háború előtti Pesten szilvakompótot ettek Ros hásánákor. Hogy ne csak arról szóljunk, amit eszünk, hanem arról is, amit éppenséggel nem, említsük meg itt a diót. Ros hásánától kezdve egészen Jom kipurig, az engesztelőnapig tartózkodunk a dióevéstől. A dió – héberül egoz – szó számértéke (a héber betűket számokként is felfoghatjuk, így minden szó egyben egy számot is jelent) 17. Ugyanannyi, mint a bűn – chet – szó számértéke. Mivel a félelmetes napokon, vagyis a tíz bűnbánó napon a bűnnek még a látszatától is tartózkodunk, kerüljük a dió fogyasztását is. Ros hásánákor különösen fontos, hogy odafigyeljünk arra, mit eszünk: mivel a világ első Ros hásánáján az első emberpár az evés által követett el bűnt, a mi feladatunk e bűn helyrehozása. Például azáltal, hogy tartózkodunk mindentől, ami a bűn látszatát is hordozza. De hogy a dió ne maradjon szégyenben, említsünk meg itt egy másik szokást, mely ugyan nem Ros hásánához kapcsolódik, ám ugyanígy a dió számértékére alapoz. Ez a hagyomány azt emeli ki, hogy a dió 17es számértéke egy másik héber szó, a tov , vagyis jó számértékének felel meg. Az esküvőjét megelőző szombaton a zsinagógában a vőlegényt felhívják a Tórához (ezt a szokást jiddis szóval ojfruf nak nevezik), és miután elhangzott a megfelelő tórai részlet és elmondta a hozzá tartozó áldásokat, a közösség dióval, mazsolával és cukorkával dobálja meg a leendő férjet, hogy házassága boldog és gyümölcsöző legyen. Ezt nevezik, szintén jiddis szóval, bevárfen nek, vagyis megdobálásnak. A szokás előképe a Talmudban szerepel: az esküvőn a talmudi időkben bort ittak, és búzával, mazsolával, valamint dióval dobálták a frissen egybekelt párt, így kívánva nekik bőséges gyermekáldást. És ha már a diót említjük, bár szintén nem Ros hásánához, hanem Peszách ünnepéhez kapcsolódik, ejtsünk szót egy dióból készült finomságról. A peszáchi széderen, akárcsak Ros hásánákor, számos különleges étek kerül az asztalra. Ezek egyike a rabszolgamunkára emlékeztető, az építkezéseken használt maltert szimbolizáló chároszet, jiddisesen chrajszesz, mely sokféle összetevőből állhat. A leginkább elterjedt askenáz hagyomány szerint alma, dió és bor keveréke, máshol datolya, körte, fahéj vagy más fűszer is kerül bele. fél órán át főzzük, majd leszűrjük. A cukrot 1/3 pohár vízzel felforraljuk, majd hozzáadjuk az előzőleg vízben megfőzött héjat, és 20 percen át forraljuk kis lángon, utána leszűrjük. A szárított gyümölcsöket megvizsgáljuk, nehogy bogár kerüljön általuk az ételbe, majd beáztatjuk őket egy negyed órára. A beáztatott rizst leszűrjük, 2 liter vizet felforralunk, hozzáadunk 2 evőkanál sót, majd beleöntjük a rizst. Ha újra felforrt a víz, további nyolc percen át forraljuk, majd apró lyukú szűrőn leszűrjük, akárcsak a tésztát. Ezután az olajat a sáfránnyal együtt összekeverjük egy lábosban, belekeverjük a rizst és a narancshéjat, valamint a többi hozzávalót, és összedolgozzuk, hogy a sáfrány mindenhol egyformán sárgára színezze. A lábost lefedjük, és nagyon alacsony lángon puhára főzzük a rizst. párve, glutén- és tojásmentes Áldott emlékű nagymamám, Spindler Éva akinek visszaemlékezéseit jól is merik lapunk olvasói, egyszer így mesélt „rasasone”, azaz Ros hásáná ünnepi étkezéseiről: „Annyit tudok neked mondani, hogy rasasone előtti este volt vacsora: hal, húsleves, sárgarépa főzelék és szilvakompót. Csupa édes dolog. Ez a sárgarépa mézzel készül, a mai napig csinálok is minden évben. Először a répát meg kell pucolni, felkarikázni, pici zsíron megpárolni, hozzátenni a mézet, azzal továbbpárolni, pici vizet aláönteni, a végén pedig liszttel kissé megszórni, csak olyan fátyolszerűen. És aztán petrezselymet összevágva beletenni. A másik, ami mindig volt, a szilvakompót: a szilvát borban kell hozzá megfőzni. És volt természetesen flódni is. Flódnit nagyon finomat csinált az anya, és volt, hogy tortát is sütöttek.” Hogy hogyan készült az a bizonyos kompót, sajnos már nem tudom megkérdezni tőle, de ha az alábbi receptet egy kevés borral bolondítjuk meg, az biztosan nem árthat: 1 kg szilva; 1 l víz; 1⁄2 kk. őrölt fahéj (vagy egy darabka egész fahéj); néhány szem szegfűszeg; a szilva édességétől függően szükség lehet egy fél pohár cukorra, de ha nagyon édes a gyümölcs, ez elmaradhat; 2-3 karika citrom (a héját vékony rétegben hámozzuk le) A szilvát kimagozzuk (eközben ellenőrizzük azt is, hogy nincseneke a szemekben kártevők). A vizet a fűszerekkel és a citromkarikákkal (valamint a cukorral, amennyiben használunk) felforraljuk, kis lángra vesszük és óvatosan belehelyezzük a gyümölcsöt. Fedő alatt 1520 percig főzzük alacsony lángon, majd üvegbe töltjük és kihűtjük. DESSZERT: Szilvakompót MISPÓHE | KONYHA egység | 2021 AUGUSZTUS 32
