Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-08-01 / 145. szám
SMÚZ | A FŐSZERKESZTŐ LEVELE egység | 2021 AUGUSZTUS 2 Előfizetés: www.fizetes.zsido.com Újságunk korábbi lapszámait a www. zsido.com/egység oldalon találja meg elektronikus formában. További információért hívja a 06 1 268 0183 -as telefonszámot. KEDVES OLVASÓ! Őszintén bevallom, jó ideje ülök a számítógép monitorjára meredve, és nem jut eszembe semmi, amivel megnyithatnám az őszi ünnepekre készülő lapszámunkat. Random betűket ütögetek, hogy mégis úgy tűnjön, mintha dolgoznék. Aztán kitörlöm, és sormintát kezdek írni: nem tudom nem tudom nem tudom – ezzel telnek meg a képernyőn a sorok. Odakint esik az eső, és én azt pötyögöm teljesen kiürült fejjel, hogy nem tudom. Nehezen megy ma a munka. Csakhogy a sok nem tudomról hirtelen eszembe jut valami – hogy tényleg nem tudom. Közeledik az új év, és fogalmunk sincs róla, mi vár ránk. Lezárások, izoláció, újabb veszteségek? Vagy végre győzelem a második éve tartó járvány fölött? A bizonytalanság állandó része lett az életünknek, amivel mindenki habitusának megfelelően birkózik meg. Van, aki a, b és c terveket készít, felkészül minden elképzelhető és elképzelhetetlen verzióra. Van, aki sodródik az árral, és mindig az aktuális pillanatnak megfelelően dönt. Van, aki összeroppan a kiszámíthatatlanság terhétől és van, aki jól tűri a folyamatos változásokat. Akármelyik is a mi reakciónk a helyzetünkre, azt, hogy ép ésszel vészeljük át a bizonytalanságot, mindenképpen segíti az Örökkévalóba vetett hit. A következő év smitá év lesz, szombat év, amikor Izrael szent földje megpihen. Persze itt a gálutban ez nem nagyon érinti az életünket. Ez a végtelenül gyakorlatias dolog azonban nagyon fontos üzenetet hordoz. Azt, hogy bízzunk az Örökkévalóban, mert ő mindig ott van, akkor is, ha úgy tűnik, nincsen. Hogy tanuljuk meg elengedni a félelmeinket és időnként hátradőlni azzal a tudattal, hogy az Örökkévaló gondoskodik rólunk. Hinni és bízni abban, hogy a hétköznapi évek munkája a szombat évben is megóv és eltart bennünket. Hogy akármilyen félelmetes és bizonytalan is az ismeretlen, a végén kibukkanunk a sötétségből és észrevesszük, hogy egyetlen percre sem voltunk egyedül, mert végig ott kísért bennünket az Örökkévaló szeretete. Amikor Ros hásánákor és Jom kipurkor jó új évért imádkozunk, fogalmunk sincs, mit tervez velünk az Örökkévaló. Azért imádkozunk, hogy jó dolgok várjanak ránk és szeretteinkre, hogy a világ sora jóra forduljon. Azért imádkozunk, hogy ha, ne adj Isten, nem kedvező a ránk rótt ítélet, képesek legyünk tiszta hittel, őszinte imákkal és jó cselekedetekkel megmásítani. És így lesz a sok nem tudomból az Örökkévaló segítségével tudás. Szerkesztőségünk nevében kívánok Önöknek boldog új esztendőt! Steiner Zsófia főszerkesztő
