Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-01-01 / 138. szám
KILE | EMLÉKEZÉS egység | 2021 JANUÁR 24 si forgatókönyv, Surányi András rendező vezetésével pedig több száz túlélővel és életmentővel készítettek életút-interjúkat. Az EMIH öt alapelvet tekint elengedhetetlennek, melyek a következők: a történelmi kontextus, a zsidó szempont, a személyes megszólítás, az érzelmi bevonódás és a naprakész nyelvezet. Köves rabbi elmondta, hogy a Sorosok Házára nem egyszerűen holokausztmúzeumként tekint, tehát a történet elbeszélése nem a második világháborúval, illetve az azt megelőző évek zsidóellenes törvényeinek korszakával kezdődik. Hiszen, hogy megértsük, mi vezetett el a holokauszthoz, ahhoz szükséges megismerni az áldozatokat, azok kapcsolatát Európával és a mi esetünkben Magyarországgal, a hazánkkal. Ettől függetlenül nem az ezer éves magyar A jelenlegi járványügyi korlátozások mellett nem lehetett az eddigi évekhez hasonló, a Dohány utcai Gettófal-emlékműnél tartott emlékünnepséget tartani. Idén, a szervezőknek közösség nélkül kellett volna gyertyát gyújtani, így pedig az emlékezés mellett nem érvényesülhetett volna az emlékeztetés elve. Nem lehetett volna iskolás csoportokat gondolatébresztő beszélgetésekre hívni vagy éppen egy interaktív sétára vinni a történelmi zsidó negyedben, mint ahogy ezeket az előző évek gyakorlata megkívánta volna. Márpedig az ifjabb generációk emlékeztetése, s így való informálása és tanítása pedig nem csekélyebb fontosságú, mint az érintettek megemlékezése. Sajnos egyre kevesebben vannak velünk azok, akik a holokauszt borzalmait túlélték, és erről valamiféle tudatba és lélekbe hasító „tanmesét” tudnának mondani. Lassan megtérnek Teremtőjükhöz a túlélők, akik egész életükben ott cipelték a zsidótörvények, a munkaszolgálat, a gettó és a koncentrációs táborok okozta sebeket. Azonban ezek a megemlékezések nem nekik, hanem róluk szólnak, akikből a következő generációk is fakadnak, zsidóknak és nem-zsidóknak egyaránt. Számos túlélő visszaemlékezését rögzítették, melyek dokumentálása fontos feladat volt, de azok terjesztése egyenesen kötelességünk. Ilyen jellegű kötelességének tett eleget az EMIH, amikor megszervezte az idei emlékünnepséget. A 76 órás megemlékezés több szálra volt felfűzve. A program fő kapcsolódási pontját az élő közvetítések adták Sipos Szilvia és Réczei Tamás műsorvezetésével. A SORSOK HÁZA Január 17-én este Sipos Köves Slomó rabbit köszöntötte, aki a sokakat foglalkoztató Sorsok Házáról beszélt. Elmondta, hogy a cél, hogy egy olyan hely jöhessen létre, amely kellő érzékenységgel értelmessé és tartalmassá teszi a holokausztra való emlékezést 76, 90 vagy 100 év távlatában is. Mindeközben a történelmi hitelességre teszik a hangsúlyt. Külföldi történészek és múzeumfejlesztők bevonásával létrejött egy új kiállítá-EMLÉKEZNI ÉS EMLÉKEZTETNI HETVENHAT ÓRÁS ONLINE MEGEMLÉKEZÉS A BUDAPESTI GETTÓ FELSZABADULÁSÁRÓL Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a pesti gettó felszabadulásának 76. évfordulójáról egy rendkívüli, 76 órás online műsor keretében emlékezett meg. Az ötletet a koronavírus-járvány korlátozása szülte, de így a megvalósítás végül tízezrekhez juthatott el. Az alábbiakban a programból idézünk néhány részletet. KATZBURG SÁMUEL ÍRÁSA zsidó történelmet fogják bemutatni, kezdőpontnak az emancipáció évét határozták meg, a végpont viszont a napjaink, ami folyamatosan frissül, naprakész. A rabbi hangsúlyozta, hogy „fontos, hogy az ide ellátogató diákok, akik közül sokaknak ez lesz az első találkozása a zsidókkal, ne úgy ismerjék meg őket, mint tehetetlen, akár szánalomra méltó áldozatokat, hanem szembesüljenek azzal, hogy a magyar zsidó közösség kulturális, civilizációs, sőt nemzetközi értéket képvisel. Önmagában az áldozatiság nem hoz létre empátiát. Ám a valós hiányuk felismerésével felébreszthetjük bennük az empátiát. [...] Egy olyan társadalomról beszélünk, amely magán hordozza azt a sok frusztrációval, hallga-
