Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-06-01 / 143. szám
2021 JÚNIUS | egység 13 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ Az „idézet” alkotója ismeretlen, de a Szentírást kevésbé ismerők kö zött futótűzként terjedt el, hogy egy „tórai prófécia” jövendölte meg a háborút. Az idén május 10-én megindult had művelet neve ismét az ősi hagyományokra támaszkodik. A Falak Őrzője név utalás az ellentámadást kiváltó, Jeruzsálemet ért rakétazáporra, hiszen a falak itt a szent város egyik jelképét, az óváros falait jelentik. További összefüggés, hogy idén május 10-re esett ijár hó 28-a, jom Jerusálájim , azaz Jeruzsálem nap ja, amikor a szent város 1967-es újraegyesítését ünnepeljük. A név Jesájá próféta könyvéből (62:6.) származik: „Falaidra, Jeruzsálem, rendeltem őröket, egész nap és egész éjjel soha nem hallgatnak; akik az Örökkévalót emlékeztetitek, ne legyen nyugtotok!”. Az idézet szerint Jeruzsálem őrei nem hallgatnak. A Talmud (Menáchot 77a.) felteszi a kérdést: akkor tehát mit mondanak? Két választ találunk erre, s mindkettő releváns üzenetet hordoz a számunkra. Rává bár Ráv Silát szerint a következő zsoltáridézetet (102:14.) mondták: „Te majd felkelsz, irgalmazol Cionnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő”. Ráv Náchmán bár Jicchák véleménye pedig az volt, hogy a következő zsoltárverset (147:2.) idézték: „Fölépíti Jeruzsálemet az Örökkévaló, Izrael eltaszítottjait egybegyűjti”. A FALAK MÁSFÉL ÕRZÕI A Falak Őrzője név azonban nem csak a hadsereg vezetőinek jutott eszébe. A XIX. században Magyarországról a Szentföldre vándorolt vallásos zsidók is ezen a néven alapítottak közösséget és intézményeket. Ők nem fegyverekkel, hanem elmélyült tóratanulással és jámbor élettel „álltak a falakra” és járultak hozzá Jeruzsálem újjáépítéséhez. Az 1856-ban alapított közösség a mai napig létezik, tagjai Jeruzsálemben élnek. Első vezetőjük Deutsch Simon rabbi (1813–1878) volt, aki mestere, a pozsonyi Mose Schreiber rabbi, a híres Chátám Szófer (1762–1839) biztatására vándorolt ősei földjére. Az alapítók a jeruzsálemi óvárosban telepedtek le, és a Siratófal közelében felépítették az impozáns Ohel Jicchák zsinagógát. Az 1929-ben kitört arab lázadás során a közösség több tagját megölték, ezért az óvárosban élők elhagyták lakóhelyüket. Az arabok tönkretették a zsi na gógát, csak a falak maradtak épen. A ro mos épületet azután az óvá ros jordán megszállása alatt pusz tították tovább. A zsinagóga 1967-ben, Jeru zsálem újraegyesítése so rán került izraeli fennhatóság alá. A muszlim negyed szélén álló épület évtizedekig elhagyatott maradt, majd 2008-ban tökéletesen felújították, mindenben az eredeti terveket követve. A falak őrzői 1891-ben létrehozták a falakon kívül elhelyezkedő Meá Seárim negyedben álló Bátéj Ungárin, azaz magyar házak nevű lakóközösséget, mely egy hosszú belső udvar köré emelt épületkomplexum. Később más városnegyedekben (Givát Saul, Rámot Álon, Rámát Slo mó) is letelepedtek és létrehozták oktatási intézményeiket. Jeruzsálem falait tehát egyszerre őrzi Izrael hadserege, a Tórát tanulmányozó zsidók közössége és természetesen a Seregek Ura. Adja az Örökkévaló, hogy ezúttal végleg elhallgassanak a fegyverek és Izrael ellenségei ne merjenek ismét a zsidó népre támadni. Az Ohel Jicchák zsinagóga, 1920-as évek
