Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-01-01 / 138. szám
JUDAPEST ANNO | JUDAPEST egység | 2021 JANUÁR 20 egyensúlyt a tóratanulás és az élet más részei között, már rendes egzisztenciát tudott felépíteni mint bőrkereskedő. Ebben a családban látta meg a napvilágot 1850. június 22-én Goldziher Ignác, héber nevén Jicchák Jehuda. A fiú szigorú napirend mellett tanult, atyja reggel 6 órakor keltette, hogy Freudenberg Mózes Wolf magántanárával már a kora reggeli óráktól elmerülhessen a héber irodalom birodalmában. 10 évesen már zsebpénzéből kinyomtatott írásával hívta fel magára a figyelmet, a bár micva beszédével pedig teljesen rabul ejtette a fehérvári hitközséget. A zsidó elemi után a cisztercita főgimnáziumban végzett öt osztályt, majd 14 éves korában Pestre került, ahol egy évvel később református gimnáziumban érettségit tett. Világi tanulmányai mellett Brill Sámuel Löw (1814–1897) rabbi tól, a neológ rabbinátus elnökétől tanult Talmudot. Az érettségi után az egyetemen Vámbéry Ármin (szül.: Wamberger Hermann, 1832–1913) ked venc tanítványa lett. 1 „EZ A ZSIDÓ FIÚ TETSZIK NEKEM!” Az egyetem által ajánlott hallgatóknak Eötvös József (1813–1871) köz ok tatási miniszter külföldi ösz töndíj-lehetőséget biztosított. Ilyen ap - ropóból találkozott először Eöt vös és Goldziher, amikor a minisz ter rögtön ki is jelentette: „Ez a zsidó fiú tetszik nekem!” Így került Gold ziher Berlinbe és Lipcsébe. A szamárlétra fokai között Eötvös maga ellenőrizte az előremenetelt, s ilyenkor állítólag még a szülők hogylétéről is érdeklődött. A báró mindvégig maximálisan elégedett is volt a tudásgyarapodással: „Na, Goldziher, rendben vagyunk.” 2 A cél az volt, hogy Goldziher 1870-ben, húsz éves korára doktori címet szerezzen. Az ambiciózus A ZSIDÓ ISZLÁMKUTATÓ Első megközelítésre talán azt feltéte lezhetnénk, hogy egy zsidó tu dósnak több hátránya lehet az isz lám vi lágban, mint a keresztényben, azon ban, ahogy azt az alábbiakban ol vashatjuk, ez közel sem volt így Gold ziher Ignác esetében. Az isz lám tör ténetének úttörőjét és a muszlimok eszméinek tudósát nagy ra becsülték az arab világban, s nem volt ez másképp Európában sem, de hazájában mégis elég rögös út vezetett a rendes egyetemi tanársá gáig. A SZÉKESFEHÉRVÁRI CSODAGYEREK Nagyapja a Sevá Kehilot, vagyis a régi Hét Község egyikében, Köpcsényben (Kittsee, Ausztria) volt kereskedő, aki a héber könyvekben való búvárkodás miatt elhanyagolta kenyérkeresetét és tönkrement. A nincstelen Talmudtudós az 1840-es évek elején vándorolt Székesfehérvárra, ahol fia, ki megtalálta az Az iszlám világhírű tudósa a Holló utca 4-ből GOLDZIHER IGNÁC PROFESSZOR 100 ÉVES ÉVFORDULÓJA A 20. századforduló egyik, vagy talán a legjobban ismert magyar tudósa nem lipótvárosi bérpalotában vagy budai villában, hanem a pesti zsidónegyed egy szűk mellékutcájában, a Holló utca 4. szám alatti bérház első emeletén élt és alkotott. A világhírű tudóst, akit a legtöbb akadémia és tudományos társaság a tagjává választott, az iszlám vallás egyik legnagyobb tudója volt. Egy hithű zsidó, akit annyira tiszteltek, hogy Kairó legrégebbi mecsetében, az Al-Azharban, sejknek akarták tartani. Idén ősszel lesz 100 éve, hogy befejezte földi pályáját, de százas nagyságrendű tanulmánya és könyve ma is az arab kultúrával, vallással és művelődéssel foglalkozók etalonjaként szolgál. A Judapest anno mostani cikkében azonban Goldziher Ignác tudományos életének részletekbe menő feldolgozása helyett (kristálytiszta stílusú írásainak többsége digitalizálva megtalálható az interneten is), életének a kevésbé ismert momentumaiból idézünk. CSEH VIKTOR ÍRÁSA JUDAPEST ANNO | JUDAPEST
