Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-06-01 / 143. szám
egység | 2021 JÚNIUS 8 HOHMECOLÓ | IZRAEL AZ INGATLANVITA Kezdjük azzal, hogy mi történt Jeru zsálem Simon Hácádik nevű negyedében, mely az ott eltemetett, éle tében igen igazságosnak tartott egy kori jeruzsálemi főpap után kap ta a nevét. A föld tulajdonjogi viszonyait – mint Izraelben oly sok helyen – a másfél évszázaddal ezelőtti ot tomán jogszabályok határozzák meg. Hozzájárulnak ehhez az elmúlt évszázad történelmi viharai és a fennhatóság kérdése. A máig érvé nyes ottomán törvények, valamint az elmúlt évtizedekben aláírt szerződések és egy 1970-ben az izraeli Kne szetben hozott törvény alapján 58 arab család kapott néhány héttel ezelőtt figyelmeztetést, melynek értelmében el kell hagyniuk az általuk használt, ám mások tulajdonában le vő ingatlanokat. Az eredetileg zsi dó tulajdonban álló földterületen álló házakba azután költöztek arab lakosok, hogy 1948-ban, a füg getlenségi háborúban Jordánia meg szállta Jeruzsálem keleti részét. Az 1967-ben lezajlott hatnapos háború során Izrael egyesítette a szent várost és az egykori tulajdonosok jelezték, hogy igényt tartanak az ingatlanokra. Hosszas jogi huzavona után a bíróság végül nem kötelezte az arab lakókat távozásra, ám bérleti díj megfizetését írta elő a számukra. Miután erre nem voltak hajlandóak és engedély nélküli építkezésbe is fogtak, a bíróság elrendelte a kilakoltatásukat. Az ezzel kapcsolatos perek évtizedek óta folynak. A bírósági döntést korábbi végzések is megelőzték, legutóbb 2009 és 2011 között hágtak magasra az indulatok, és a mostani döntés ismét felkorbácsolta ezeket. A Gázát uraló Há mász ultimátumot adott: amennyiben Izrael nem áll el a kitelepítéstől és nem vonja ki a rendfenntartóit mind az érintett területről, mind a Templom-hegyről, úgy megkezdik a rakétatámadásokat. Közvetlen kiváltó okaként a Simon Hácádik lakónegyedben történteket, illetve a Templom-hegyen és az óváros muszlim negyedében lezajlott rendőri akciókat nevezték meg. Mindez persze csupán ürügy volt a terrorra, hiszen ingatlanjogi viták mindig is voltak a városban, ahogy az izraeli rendőrség korában is erélyesen lépett fel a rámádán során erőszakossá váló arabokkal szemben. A háború kirobbanásához hozzájárult az Izrael és az arab világ közötti kapcsolatok látványos javulása, a két egymással rivalizáló palesztin terrorszervezet, a Fatah és a Hámász vetélkedése, illetve az új amerikai elnöktől várt Izrael-kritikus politika. A feszültséget már egy ideje érezni lehetett a levegőben, gondoljunk csak a fővárosban egyre gyakoribbá váló, elsősorban háredi zsidókat érő támadásokra, illetve a kevert arab-zsidó lakosságú városok egyre puskaporosabbá váló hangulatára. A Falak őrzője: mi zajlott Izraelben a színfalak mögött? A gázai terrorszervezetekkel folytatott harc legutóbbi állomása a Somer háchomot – a Falak Őrzője elnevezésű, 11 napos hadművelet volt. A fegyveres konfliktus kirobbanását heteken át tartó, egyre intenzívebben jelenlevő merényletsorozat előzte meg. De mi vezetett idáig? CHANA ÉS NAFTALI DEUTSCH ÍRÁSA FORRÁS: WIKIMEDIA
