Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-06-01 / 143. szám
SMÚZ | A FŐSZERKESZTŐ LEVELE egység | 2021 JÚNIUS 2 Előfizetés: www.fizetes.zsido.com Újságunk korábbi lapszámait a www. zsido.com/egység oldalon találja meg elektronikus formában. További információért hívja a 06 1 268 0183 -as telefonszámot. KEDVES OLVASÓ! Régóta mondogatom – és csak félig viccesen –, hogy valójában egy nagy, globális történelmi játék szereplői vagyunk, valami Truman Show jellegű gigantikus kísérletben. Hiszen, ha megnézzük a körülöttünk zajló eseményeket, mintha újra meg újra ugyanazok a történetek merülnének fel, a világ újra meg újra a jól ismert játszmáit játszaná le. A helyszínek, a díszletek és a szereplők változnak, de az emberek reakciói, motivációi, az események láncolata szinte ugyanaz generációról generációra. Ez jutott eszembe az elmúlt időszakban, amikor egyre döbbentebben figyeltem, hogyan hatalmasodik el az állítólag felvilágosult világban az antiszemitizmus. Megrongált zsinagógák az Egyesült Államokban. Antiszemita felvonulás Hamburgban. „Hitlernek igaza volt” és más ehhez hasonló üzenetek, amelyek szerzői között nagy múltú újságok megbecsült újságírói és hétköznapi fotelharcosok egyaránt vannak. Bár mindezekhez képest kicsiségnek tűnik, de számomra a legijesztőbb hír mégsem ez volt, hanem az, ami egy Ohio á llambeli iskolában történt. A középiskola egyik diákja, egy 17 éves sportoló ki hagyott egy edzést, amiért az edzője büntetést rótt ki rá. Mégpedig azt, hogy meg kell ennie egy egész pizzát – ami elég fura büntetésnek tűnhet. Csakhogy a pizza pepperonis volt, a fiú pedig zsidó, akiről köztudott volt, hogy nem eszik disznóhúst. Nyolc edző állta körül és arra kényszerítették, hogy egye meg a számára tilalmas ételt, mert ha nem, akkor kirúgják a csapatból és a tárasait büntetés-edzésre kötelezik. Miért tartom ezt a legijesztőbbnek? Azért, mert ez megmutatja, milyen mélyen gyökerezik a gyűlölet. Ezt nem az éjszaka leple alatt csinálták. Nem a feldühödött tömeg követte el. Nem az internet adta személytelenség inspirálta. Ezt felnőttek csinálták egy rájuk bí zott kamasszal. A fiút sikerült megfélemlítenie nyolc felnőttnek (akiket a nyomozás idejére felfüggesztettek), ő megette a pizzát. Mi mit tettünk volna a helyében? A történelmi játék, amit általában csak az életünknek szoktunk nevezni, olyan fordulatot vett, amit nagyon jól ismerünk és ami nem is olyan régen zajlott le utoljára. Vajon a világ észre fogja venni a jeleket, hogy itt és most van az idő irányt váltani? Vajon Izrael létezése meg tudja változtatni a jól kitaposott ösvény útját? Vajon mi magunk képesek vagyunk-e elég zajt csapni, eléggé megvetni a lábunkat és más irányba menni, mint amin az elődeinket végighajtották? Adja az Örökkévaló, hogy mindezt ne kelljen megtudnunk, jöjjön el a megváltás mihamarabb, még napjainkban! U.i.: Lapzártánk után érkezett a hír, hogy Gilád Sálit – akit öt éven át tartott fogságban a Hámász, és akinek a szabadulásáért ezernél is több terroristát engedtek ki izraeli börtönökből – hamarosan megnősül. Mit lehet erre mondani? A történelem ismétli önmagát: a zsidók, akiket elhurcolnak és rabságban tartanak, megszabadulnak, és új életet kezdenek. Ám jiszráél cháj – Izrael népe él! Adja a Jóisten, hogy csak öröm híreket osszunk meg egymással! Steiner Zsófia főszerkesztő
