Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-05-01 / 142. szám
egység | 2021 MÁJUS 30 MISPÓHE | KONYHA MISPÓHE | KONYHA hogy ugyanannál az étkezésnél, de külön fogyasszuk a kétféle típust, sőt meghatározott időnek kell eltelnie a kettő fogyasztása között. Azt is elrendelték, hogy külön edényeket használjunk ezekhez és úgy döntöttek, hogy bár a baromfifélék esetében bizonyosan nem lehet szó az „anyja tejében” való megfőzésről, mégse fogyasszuk baromfi húsát se tejjel, se bármivel, amiben tej van. Miért teszünk így? Ezt a tilalmat többnyire azon parancsolatok közé soroljuk, melyeket sem erkölcsi, sem történelmi alapon nem tudunk megmagyarázni, csakis azért tartjuk be, mert Isten így parancsolta. Bölcseink azonban mégis fűztek magyarázatokat a témához. Egyikük szerint a hús a véges létű fizikai testet jelképezi, míg a tej az új életet, az életadó erőt szimbolizálja, azt a különleges folyadékot, mellyel az anyja tudja táplálni a gyermekét. Azt is mondhatjuk, hogy a hús a fizikai, míg a tej a spirituális világ megtestesítője, így az utóbbi az örökléthez, az eljövendő világhoz is kapcsol bennünket. A zsidóságban a fizikai testnek fontos szerep jut és Isten elvárja tőlünk, hogy ügyeljünk a Tőle kapott test egészségére. Ugyanakkor mindig tudatában kell lennünk a szellemi és a testi, a halhatatlan és a mulandó kettősségének. A kettő nem keveredhet még a leginkább materiális szinten, a tányérunkon sem. Egy másik magyarázat szerint egy élet elvétele (az állat levágása) után kegyetlenség lenne az így keletkezett húst a neki korábban életet adó folyadékban megfőzni, ezért kell ezt a két típusú ételt elkülönítve tartanunk és egymástól nemcsak térben, hanem időben is elválasztva fogyasztanunk. Húsételek után a legtöbb közösségben hat órát várnak, míg tejes ételt fogyasztanak (egyes közösségekben ez három vagy akár egy óra is lehet), tejes után vannak, akik fél vagy egy órát várnak, de sokan csak kiöblítik a szájukat és folytatják húsossal az étkezést. Vannak, akik érlelt kemény sajt után hat órát várnak a húsevéssel. TEJJEL-MÉZZEL FOLYÓ ORSZÁG A tej más helyeken is megjelenik forrásainkban. Legismertebb a „tejjel-mézzel folyó ország” képe, mely kifejezés a Tórában és néhány prófétai könyvben, valamint a Talmudban is többször szerepel. A tej és a méz együttes említése a termékenységet és gazdagságot szimbolizálja. A tej az állattenyésztésből (a tórai szövegkörnyezetben elsősorban kecskéktől), a méz (ez esetben datolyaméz) a mezőgazdaságból származik. Ez a két alapanyag együtt SÁVUOT Sávuotkor tejes ételek kerülnek az asztalra. Ennek sokféle magyarázata van, többek között az, hogy ekkor kaptuk meg a Tórát, melyben sok más közt a kóserság törvényei is szerepelnek. Ahhoz azonban, hogy az éppen átvett Tórában leírtakat alkalmazni tudják, sokat kellett tanulni. Amíg ez nem történt meg, addig elvben sem állt fenn a húsos étel fogyasztásának lehetősége, hiszen a kóser vágás (sechitá ) és húsfeldolgozás törvényeinek elsajátítása időbe telik. Ám a tejes ételekre vonatkozó szabályok gyorsan megtanulhatók és köny nyen alkalmazhatók. Mivel a tóraadás ráadásul szombatra esett, őseink még akkor sem tudtak volna azonnal kóser módon húst vágni vagy edényeket kóserolni, ha minden tudás rögtön a rendelkezésükre állt volna. Kézenfekvő, hogy ezért inkább tejeset ettek, és ez az egyik oka annak, hogy Sávuot ünnepén tejes ételeket fogyasztunk. Továbbá a Szináj-hegy lábánál a tóraadáskor összegyűlt nép olyan volt, mint az újszülöttek, s ehhez a hasonlathoz is a tejes ételek fogyasztása illik. Emellett köthető még ez a hagyomány például a szerénységhez és alázathoz, mellyel az embernek a Tórát el kell fogadnia. A hagyomány magát a Tórát is tápláló tejhez hasonlítja: Színméztől csepegnek ajkaid, arám, méz és tej van nyelved alatt; s ruhád illata olyan, mint a Libanon illata. ( Énekek Éneke 4:11.) Amikor Mózes felment a Szináj-hegyre (40 napot töltött ott, érdekes módon épp ennyi a héber cháláv szó számértéke), az angyalok el akarták érni, hogy Isten ne az embereknek, hanem nekik adja a Tórát. Az Örökkévaló azonban kezdettől fogva a zsidóknak szánta azt, és a híres történet szerint ők látatlanban magukra is vállalták a parancsolatokat, köztük a kóserság szabályait. Ezek közül legalapvetőbb és legismertebb parancsolat a tejes és a húsos ételek és edények szétválasztása. TEJES? HÚSOS? A Tórában összesen háromszor olvashatjuk a közismert „ne főzd meg a gödölyét anyja tejében ” tilalmat. Ebből bölcseink azt a következtetést vonták le, hogy valójában hármas tilalomról van szó, vagyis 1) nem szabad sem együtt főznünk, 2) sem együtt ennünk a tejes és a húsos ételeket, sőt 3) hasznot sem húzhatunk olyan keverékből, melyben ez a kétféle anyag keveredik. A Tóra kerítéseként, vagyis annak biztosítására, hogy ne hágjunk át semmiféle tórai tilalmat, megtiltották, TEJBEN-VAJBAN FÜRÖDVE Tej – héberül cháláv . Ami tejes, az chálávi , jiddis szóval milchig . Sávuot, a tóraadás ünnepé nek alkalmából ezzel a sokrétűen felhasználható alapanyaggal foglalkozunk gasztronómiai rovatunkban. DÉNES ANNA ÍRÁSA egység | 2021 MÁJUS 30
