Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-05-01 / 142. szám

egység | 2021 MÁJUS 30 MISPÓHE | KONYHA MISPÓHE | KONYHA hogy ugyanannál az étkezésnél, de külön fogyasszuk a kétféle típust, sőt meghatározott időnek kell eltelnie a kettő fogyasztása között. Azt is elrendelték, hogy külön edényeket használjunk ezekhez és úgy döntöttek, hogy bár a baromfifélék esetében bizonyosan nem lehet szó az „anyja tejében” való megfőzésről, mégse fogyasszuk baromfi húsát se tejjel, se bármivel, amiben tej van. Miért teszünk így? Ezt a tilalmat többnyire azon pa­rancsolatok közé soroljuk, melyeket sem erkölcsi, sem történelmi alapon nem tudunk megmagyarázni, csakis azért tartjuk be, mert Isten így parancsolta. Bölcseink azonban mégis fűztek magyarázatokat a témához. Egyi­kük szerint a hús a véges létű fizikai testet jelképezi, míg a tej az új életet, az életadó erőt szimbolizálja, azt a különleges folyadékot, mellyel az anyja tudja táplálni a gyermekét. Azt is mondhatjuk, hogy a hús a fizikai, míg a tej a spirituális világ megtestesítője, így az utóbbi az örökléthez, az eljövendő világhoz is kapcsol bennün­ket. A zsidóságban a fizikai testnek fontos szerep jut és Isten elvárja tőlünk, hogy ügyeljünk a Tőle kapott test egészségére. Ugyanakkor mindig tudatában kell len­nünk a szellemi és a testi, a halhatatlan és a mulandó kettősségének. A kettő nem keveredhet még a leginkább materiális szinten, a tányérunkon sem. Egy másik magyarázat szerint egy élet elvétele (az ál­lat levágása) után kegyetlenség lenne az így keletkezett húst a neki korábban életet adó folyadékban megfőzni, ezért kell ezt a két típusú ételt elkülönítve tartanunk és egymástól nemcsak térben, hanem időben is elválasztva fogyasztanunk. Húsételek után a legtöbb közösségben hat órát várnak, míg tejes ételt fogyasztanak (egyes közösségekben ez három vagy akár egy óra is lehet), tejes után vannak, akik fél vagy egy órát várnak, de so­kan csak kiöblítik a szájukat és folytatják húsossal az étkezést. Vannak, akik érlelt kemény sajt után hat órát várnak a húsevéssel. TEJJEL-MÉZZEL FOLYÓ ORSZÁG A tej más helyeken is megjelenik forrásainkban. Legis­mertebb a „tejjel-mézzel folyó ország” képe, mely kifeje­zés a Tórában és néhány prófétai könyvben, valamint a Talmudban is többször szerepel. A tej és a méz együttes említése a termékenységet és gazdagságot szimbolizálja. A tej az állattenyésztésből (a tórai szövegkörnyezetben elsősorban kecskéktől), a méz (ez esetben datolyaméz) a mezőgazdaságból származik. Ez a két alapanyag együtt SÁVUOT Sávuotkor tejes ételek kerülnek az asztalra. Ennek sok­féle magyarázata van, többek között az, hogy ekkor kaptuk meg a Tórát, melyben sok más közt a kóser­ság törvényei is szerepelnek. Ahhoz azonban, hogy az éppen átvett Tórában leírtakat alkalmazni tudják, sokat kellett tanulni. Amíg ez nem történt meg, addig elvben sem állt fenn a húsos étel fogyasztásának lehe­tősége, hiszen a kóser vágás (sechitá ) és húsfeldolgozás törvényeinek elsajátítása időbe telik. Ám a tejes ételekre vonatkozó szabályok gyorsan megtanulhatók és köny ­nyen alkalmazhatók. Mivel a tóraadás ráadásul szom­batra esett, őseink még akkor sem tudtak volna azonnal kóser módon húst vágni vagy edényeket kóserolni, ha minden tudás rögtön a rendelkezésükre állt volna. Kézenfekvő, hogy ezért inkább tejeset ettek, és ez az egyik oka annak, hogy Sávuot ünnepén tejes ételeket fogyasztunk. Továbbá a Szináj-hegy lábánál a tóraa­dáskor összegyűlt nép olyan volt, mint az újszülöttek, s ehhez a hasonlathoz is a tejes ételek fogyasztása illik. Emellett köthető még ez a hagyomány például a sze­rénységhez és alázathoz, mellyel az embernek a Tórát el kell fogadnia. A hagyomány magát a Tórát is tápláló tejhez hasonlítja: Színméztől csepegnek ajkaid, arám, méz és tej van nyelved alatt; s ruhád illata olyan, mint a Libanon illata. ( Énekek Éneke 4:11.) Amikor Mózes felment a Szináj-hegyre (40 napot töl­tött ott, érdekes módon épp ennyi a héber cháláv szó számértéke), az angyalok el akarták érni, hogy Isten ne az embereknek, hanem nekik adja a Tórát. Az Örökké­való azonban kezdettől fogva a zsidóknak szánta azt, és a híres történet szerint ők látatlanban magukra is vál­lalták a parancsolatokat, köztük a kóserság szabályait. Ezek közül legalapvetőbb és legismertebb parancsolat a tejes és a húsos ételek és edények szétválasztása. TEJES? HÚSOS? A Tórában összesen háromszor olvashatjuk a közis­mert „ne főzd meg a gödölyét anyja tejében ” tilalmat. Ebből bölcseink azt a következtetést vonták le, hogy valójá­ban hármas tilalomról van szó, vagyis 1) nem szabad sem együtt főznünk, 2) sem együtt ennünk a tejes és a húsos ételeket, sőt 3) hasznot sem húzhatunk olyan keverékből, melyben ez a kétféle anyag keveredik. A Tóra kerítéseként, vagyis annak biztosítására, hogy ne hágjunk át semmiféle tórai tilalmat, megtiltották, TEJBEN-VAJBAN FÜRÖDVE Tej – héberül cháláv . Ami tejes, az chálávi , jiddis szóval milchig . Sávuot, a tóraadás ünnepé ­nek alkalmából ezzel a sokrétűen felhasználható alapanyaggal foglalkozunk gasztronómiai rova­tunkban. DÉNES ANNA ÍRÁSA egység | 2021 MÁJUS 30

Next

/
Thumbnails
Contents