Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-05-01 / 142. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2021 MÁJUS 18 Szombati oltás járvány idején A járvány miatt hosszabb időn keresztül voltunk bezárkózva, de végre, hála Istennek, eljött a reménysugár az oltás formájában. Izrael Állam volt az első, ahol nagyon komolyan vették a lehetőséget és nagyarányú kampányoltásba fogtak, hogy az egész felnőtt társadalom minél előbb immunizálva legyen. Ennek kapcsán merült föl a kérdés, hogy szombaton is lehet-e folytatni az oltási programot. OBERLANDER BÁRUCH ÍRÁSA MIT TEKINTÜNK ÉLETVESZÉLYNEK? Hogy valami életveszélynek számít-e, arra az embereknek az adott helyzetre adott reakciójából is következtethetünk6 . Erre hivatkozott David Lau izraeli országos askenáz főrabbi és Slomó Ámár Jeruzsálem szefárd főrabbija (aki korábban az országos szefárd főrabbi pozícióját is betöltötte), amikor úgy döntöttek: mivel az oltás nem napi 24 órában zajlik, hanem csak munkaidőben (rendes vagy meghosszabbított), hogy maga az orvostársadalom sem tart ja az oltást olyan sürgős do lognak, amiben minden perc és min den óra számít. Ha pedig ez így van, akkor meg lehet várni a vasárna pot az oltással. Erre válaszul Yuli Edelstein egészségügy-miniszter, aki a kormányzó Likud párt tagja és ki pát hordó, szombattartó zsidó, 2020. de cember 24-én bejelentette, hogy az ol tá si kampányt 24 órásra fog ják bő ví teni7. Ez azonban, tudomásom sze rint, nem történt meg a gyakorlat ban. Más rabbik ezt az érvelést megcáfolták azzal, hogy ez csak akkor lenne igaz, ha azért nem zajlana az oltás éjjel-nappal, mert nincs igazi akarat erre a kormányzat részéről. Ha azonban logisztikai akadálya van a folyamatos oltásnak, akkor ez az érv nem állja meg helyét, az oltás menete nem bizonyíték arra, hogy mennyire életveszélyes a helyzet, és lehetne oltani sábeszkor is. Valójában azonban azt látjuk, hogy senki nem áll hozzá a kérdéshez azonnali vészhelyzetként, ráadásul kérdéses, hogy egy nap halasztás vasárnapig tényleg életeteket veszélyeztetne-e, ezért helyesnek tartom Lau és Ámár rabbik döntését, miszerint nem lehet szombatot szegni az oltási kampány érdekében, annál is inkább, mivel az óvintézkedések betartásával (kézmosás, fertőtlení tés, távolságtartás, maszkviselés stb.) minimálisra lehet csökkenteni a fertőzés kockázatát az oltásig. AZ ÉLETMENTÉS KORLÁTAI Az oltásokkal kapcsolatban a zsidóság álláspontja mindig is az volt, hogy azokat el lehet és el kell fogadni1 . Az elmúlt évben a ko ro navírusjárvány kapcsán ezt a vé leményt szinte az összes rabbi megerősítette. A háláchá azt mondja2 , hogy az életmentés felülírja a szombati munkatilalmakat, valójában azonban az életmentés engedélyének is van korlátja. Jechezkél Landau (1713– 1793) prágai rabbi szerint3 az élet mentés csak akkor írja fölül a törvények többségét, amikor „itt és most” kell életet menteni, mert előttünk van egy halálosan beteg ember. Ha azonban csak a jövőben lesz veszély, akkor nem lehet már most szombatot szegni – vagyis nem szabad azért szombatot szegni, hogy legyen a kezünkben egy eszköz, amellyel talán holnap életet menthetünk. Ezért tiltotta meg a boncolást abban az esetben, amikor annak csak későbbi tudományos haszna lehetne4 . Ávra hám Jesájá Kárelic (1878–1953) bné bráki rabbi ezzel szemben nem aszerint tett különbséget, hogy most van előttünk a veszély vagy sem, hanem annak mentén, hogy mennyire reális a veszély5 . Ezt a két véleményt figyelembe véve többféle konklúzióra lehet jutni. Utóbbi vélemény alapján talán meg lehetne szegni a sábeszt a veszélyeztettet csoportok oltása kedvéért, azonban Landau rabbi véleményét figyelembe véve nehezen lehet megengedni. De azt is lehet mondani, hogy a Covid elleni oltás nem jövőbeni veszélytől véd, hanem „itt és most”, így még Landau rabbi véleménye szerint is meg lehetne szegni a sábeszt miatta. SZOMBATI OLTÁS: AKI OLT ÉS AKIT OLTANAK Izraelben, ahol az oltópontokon dol gozók nagyobb része zsidó, akik az oltásban való részvétellel megszegnék a szombatot, komoly tét je van a kérdésnek. Külföldön azonban, ahol az egészségügyben dolgozók inkább nem zsidók, az oltással kapcsolatos tiltott munkavégzés kérdése nem merül föl, így csak a pá ciens oldaláról kell vizsgálni a hely zetet, hogy fölveheti-e az oltást vagy sem abban az esetben, ha nem lehet az időpontot áttenni másik napra. Lássuk, miket kell figyelembe venni a páciens oldaláról, ha az oltás kapcsán mindent nem-zsidó szakemberek végeznek el! GYÓGYSZERSZEDÉS SZOMBATON Az első, amit meg kell vizsgálnunk, a gyógyszerszedés szombaton. JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ
