Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)
2021-04-01 / 141. szám
egység | 2021 ÁPRILIS 8 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM A KAZÁR MÍTOSZ EREDETE Időről időre fellobban (az egyre elviselhetetlenebbé váló kommunikációs zaj miatt persze mind alacsonyabb lángon égve) a száraz tudományosság terrénumán belül nem is mindig megmaradó vita az askenáz zsidók eredetét illetően. Néhány – amint hamarosan TÁPLÁLJA VAGY GYÖNGÍTI AZ ANTISZEMITIZMUST A KAZÁR ELMÉLET? Az elméletet ráadásul éppen egy magyar származású zsidó újságíró és társadalomfilozófus, Arthur Koestler tette széles körben ismertté A tizenharmadik törzs című művé ben megfogalmazott,komoly kreativitásról tanúskodó okfejtésével. Koestler szándéka nyilvánvaló, és még csak nem is példa nélkül álló a kelet-európai zsidóság számára biztos jövőt keresők törekvései között: az európai antiszemitizmus teoretikus alapjait kívánta eliminálni. Ahogy könyvében fogalmaz: „...őseik nem a Jordán folyótól, hanem a Volgától jöttek, nem Kánaánból, hanem a Kaukázusból, amiről egykor azt hitték, hogy az árja fajta bölcsője volt, és hogy genetikailag közelebbi rokonai a hun, ugor, magyar törzseknek, mint Ábrahám, Izsák és Jákob ivadékainak. Ha beigazolódnék, hogy ez a valóság, akkor az olyan kifejezés, mint »antiszemitizmus«, elvesztené az értelmét, mert olyan tévedésen alapszik, amiben egyaránt osztozik a gyilkos és az áldozat”. A könyv megjelenése idején már régóta ismert teória azonban az író szándékaival ellentétben számos zsidógyűlölő tetszésére is számot tarthatott. Az arab antiszemiták törekvéseik igazolását ismerték fel az elképzelésben. Azt, hogy az ókori zsidóktól idegen, mai „trónbitorlókat” egyáltalán nem szükséges őseik földjére visszaengedni. Minthogy nem „igazi” zsidók, Izrael nem is lehet jogos örökségük. Hasonlóképpen jól jött a kazár-elmélet a hagyományos európai antiszemitáknak is. A „kazározás” ugyanis úgy teszi le hetővé számukra a többé-kevésbé koc kázatmentes zsidózást, hogy köz ben egyszerre tetszeleghetnek ön maguk előtt erkölcsös, a zsidó-keresztény civilizáció értékeit vé delmező európaikként („Nekem a Bib lia népével semmi bajom, csak a ra vasz kazárokat nem állhatom”) és egyszerre dörgölhetik a zsidók orra alá minduntalan kétes, „csalárdul szerzett” pedigréjüket. GENETIKAI KUTATÁSOK Csakhogy, amint arra Szegő Ágnes a Zsidó családtörténet-kutatás és ge ne tika című, a Múlt és Jövő folyó irat 2019/4-es számában megjelent ta nulmányában rámutat, számos, a kö zelmúltban megjelent tudományos kutatás cáfolja a kelet-európai zsidók kazár eredetét. Doron Behar izraeli genetikus húsz kutatótársával közösen 2010-ben megjelentetett vizsgálatában tizennégy zsidó közösségből származó teljes genom mintát hatvankilenc szomszédos, nem zsidó populáció genetikai min tájával hasonlította össze. A ku tatás alátámasztotta, hogy ugyan látni fogjuk, megkérdőjelezhető hitelességű – tanulmány okán mindmáig viszonylag széles körben népszerű az az elképzelés, hogy az európai askenáz zsidóság valójában nem a Közel-Keletről, ha nem egy közép-ázsiai eredetű, török nyelvű néptől, a kazároktól szárma zik. Amennyiben ez valóban így van, az askenáz zsidók nem a Biblia ki választott népének az egyenesági le származottai, hanem a kelet-euró pai sztyeppén a 7. és a 10. század kö zött fennálló Kazár Birodalom ve zető népétől eredeztethetőek. Kazár pecsét (FORRÁS: MAGYAR TÖRTÉNELMI TÉRKÉPTÁR) IGAZ-E A KAZÁR-MÍTOSZ? NAGYON ÚGY TÛNIK, MÉGISCSAK „IGAZI” ZSIDÓK AZ ASKENÁZOK Vajon kiknek van igazuk: azoknak, akik szerint az askenáz zsidók valójában a betért kazárok leszármazottai vagy azoknak, akik szerint a bibliai zsidók egyenesági leszármazottai? Honnan jöttünk: a Jordán folyótól vagy a Volgától? RÉTI JÁNOS ÍRÁSA BETÉRŐK, KITÉRŐK, VISSZATÉRŐK Ha a zsidó nép történelmére gondolunk, bizony nehéz elhinni, hogy sokan kívánatosnak érezték, hogy betérjenek és önként legyenek tagjai Ábrahám szövetségének. Pedig az évezredek során egész népek is áttértek a zsidó hitre, sokszor még az üldöztetést is vállalva új vallásukért. A betérők, a kitérők és a visszatérők helyzete mindig sok vitára adott okot.
