Egység, 2021 (31-32. évfolyam, 138-149. szám)

2021-01-01 / 138. szám

SMÚZ | A FŐSZERKESZTŐ LEVELE egység | 2021 JANUÁR 2 Előfizetés: www.fizetes.zsido.com Újságunk korábbi lapszámait a www. zsido.com/egység oldalon találja meg elektronikus formában. További információért hívja a 06 1 268 0183 -as telefonszámot. KEDVES OLVASÓ! Egyszer egy ember egy idegen városban járt, és szombaton elment a helyi zsinagógába imádkozni. Ima közben felfi­gyelt egy kislányra, aki az édesapja mellett állva elmélyülten imádkozott. Látszódott rajta, hogy nagyon beleéli magát az imába. A férfi kíváncsi volt rá, mi késztethette ilyen szívből jövő fohászra a kislányt, ezért ima után odalépett hozzá és megkérdezte tőle, hogy mi járt a fejében, amiért olyan nagy átéléssel könyörgött. A kislány elmesélte, hogy közeledik a születésnapja, és nagyon szeretne kapni egy biciklit, ezért imádkozik minden nap. A férfit meghatotta a kislány őszin­te, tiszta hite. Néhány hónappal később ismét ebbe a városba veze­tett az útja, és újfent elment ugyanebbe a zsinagógába. Titkon abban bízott, megtudhatja a kislány történetének folytatását. Így, amikor meglátta a gyereket édesapjával a templomban, rögtön odalépett hozzá és megkérdezte: „Megfelelt Isten az imáidra?” Igen, felelte a kislány. A férfi nagy örömmel kérdezte meg, hogy szereti-e az új biciklijét. „Nem kaptam biciklit” – felelte a lányka. A férfi nem értette a dolgot: „Az imént nem azt mondtad, hogy kaptál választ az Örökkévalótól?!” Kaptam – felelte a kislány –, és a válasz az volt, hogy nem. Amikor úgy érezzük, nem kaptunk választ az Örökkévaló elé terjesztett kéréseinkre, könnyen lehet, hogy megkaptuk a feleletet, csak éppen elsiklottunk felette, mert nem az volt, amire vártunk. Ezerféle kérdéssel, kéréssel, óhajjal-sóhajjal fordulunk az Örökkévalóhoz – olyanokkal, melyek szerin­tünk helyesek, időszerűek és a javunkat szolgálják. Csakhogy a mi vágyaink nem feltétlenül esnek egybe a Teremtő elképzeléseivel. És ilyenkor, bár úgy hisszük, fi­gyelmen kívül hagyott bennünket, valójában annyi törté­nik, hogy nemleges választ kaptunk. Talán azért, mert még nincs itt az ideje annak, amire vágyunk, talán azért, mert káros vagy fölösleges lenne számunkra, ha megkapnánk, amit akarunk. Fontos, hogy észrevegyük, ha imáinkra az a válasz, hogy nem, hiszen ezáltal azt is megérthetjük, mire van valójában szükségünk. Mi az, aminek valóban itt az ideje számunkra. A nemleges válaszok sokszor csak adott időre érvényesek, és ha türelmesek vagyunk, eljön a pillanat, amikor igenné válnak. Adja az Örökkévaló, hogy imáink meghallgatásra találja­nak – és hogy megtanuljuk értékelni azt is, ha a válasz néha az, hogy nem. Steiner Zsófia főszerkesztő

Next

/
Thumbnails
Contents