Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-03-01 / 128. szám

2020 MÁRCIUS | egység 7 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ továbbá Nyugat­Európa, Dél­Ameri­ka és Ausztrália kisebb háredi közös­ségeiben. A holokauszt előtt gazdag világi jiddis kultúra létezett számos kelet­európai országban: folyóiratok, könyvek, színházak sokasága állt a jiddisül beszélő közönség rendelke­zésére. Ez a háború óta csak rendkí­vül korlátozott formában él tovább. A XX. század elején még 11­13 millió jiddisül beszélő zsidó élt, ám ma már csupán 1­2 millió fő közé teszik a számukat. Ennek oka, hogy a holokauszt áldozatainak 80%­a (mintegy 5 millió ember) tartozott a jiddisül beszélők közé, továbbá Izraelben még a háredi közösségek jelentős része is áttért a modern héberre, Kelet­Európában pedig a kommunista rendszer és a széles körű asszimiláció csökkentette radi­kálisan a jiddisül beszélők számát. Ezzel együtt a jiddis továbbra is virágzik a háredi közösségek egy részénél, bár Izraelben a modern héber, az Egyesült Államokban pedig az angol erős hatása leta­gadhatatlan, s emiatt a kölcsönös érthetőség sem zavartalan e két te­rületen élő beszélők között. Az iz­raeli háredi közösségekben inkább a férfiak őrzik a jiddist, mert a fiúk oktatása szinte kizárólag a vallásos tanulmányokra koncentrál, ahol jid­disül magyarázzák a héber és arámi nyelvű tananyagot. A lányok, akik szélesebb világi ismereteket szerez­nek az iskolában, inkább a modern hébert preferálják. A jiddishez azok a közösségek ragaszkodnak a legjobban, akik a leginkább szemben állnak a cionista ideológiával. (Ugyanakkor a vallá­sos­cionista irányzat tagjai szán­dékosan szakítottak a jiddissel és – különösen az államalapítás utáni időben – rossz szemmel néztek arra, aki nem a modern hébert beszélte.) Más háredi csoportoknál az ivrit fontos pozíciót vívott ki magának, s gyakran a jiddissel keverve beszélik. Olyan is előfordul, hogy a hétköz­napi kommunikációban a héberé a főszerep, ám szombatonként és ünnepnapokon az asztal körül kizá­rólag jiddisül folyik a társalgás. Az ivrit előretörését segíti, hogy a jiddis még kevés számú, elsősorban idős beszélővel, ám történelmi és politi­kai okok miatt a jövőben feltehető­en már csak egyetemi tanszékeken, hagyományőrző csoportokban és múzeumokban élnek majd tovább. LADINO Az eredetileg az Ibériai­félszigeten használt, latin nyelvcsaládba tarto­zó, a spanyol és portugál nyelvből kialakult ladino a zsidók 1492­es ki­űzetésével terjedt el az Ottomán­bi­rodalomban, a Balkánon, Észak­Af­rikában és más olyan országokban, ahol nagyobb számú, Spanyolor­szágból és Portugáliából elűzött zsidó telepedett le, pl. Hollandiá­ban. Az évszázadok során a héberrel keveredett középkori spanyol arab, török és egyéb elemekkel gazdago­dott, a befogadó társadalom nyelv­használatától függően. Rási vagy hagyományos héber betűkkel írják, és latinbetűs változata is ismeretes. Valaha irodalmi alkotásokat, költe­ményeket és értekezéseket írtak e nyelven, ám mára egyre kevesebben beszélik, kizárólag kis szfárádi kö­zösségekben. A judeo­spanyol egyik változata a nyugati ladino, vagy ha­ke tia, melynek nem volt irodalma, csupán a nyelv egy dia lek tusaként te kintenek rá. A Harry Potter jiddis-nyelvű kiadá­sának borítója Jiddis nyelvű sorozási plakát az I. világháború idejéből, Kanadából A Kaméliás hölgy ladino nyelvű kiadása nyelvű irodalom elsősorban a gye­rekkönyvekre korlátozódik, mert a vallásos irodalom nyelve hagyo­mányosan a héber. Itt kivételként említhetjük a Lubavicsi Rebbét, aki beszédeinek jelentős részét jid­disül publikálta. A nyelv erejét és relevanciáját jelzi, hogy a Google fordítóprogramja is tartalmazza és a Wikipedia is elérhető jiddisül. Tekintsünk át néhány olyan nyelvjárást, melyek rendelkeznek

Next

/
Thumbnails
Contents