Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-02-01 / 127. szám
KILE | KULTÚRA egység | 2020 FEBRUÁR 24 általa írt könyv kapcsán, amely a kiállítás törzsanyagát képezi. A kiállítás, elrendezését tekintve, egy kört ír le, ezen kör pedig 164 év történetét öleli fel az odesszai megérkezéstől a Japánban élő Iggie (Ignace) nagybácsi haláláig, aki a kiállított netsukék utolsó tulajdonosa volt. CSALÁDTÖRTÉNET Az Ephrussik története Odessza városában kezdődik, ahol a liberális törvényeknek köszönhetően több zsidó családnak is lehetősége adódott a társadalmi előmenetelre. Köztük volt Chaim, Joachim, avagy Charles Ephrussi-ként is emlegetett gabonakereskedő, aki 1830 körül érkezett egy nyugat-ukrajnai stetlből, Berdychivből. Első bankjának megalapítása után hamarosan egyike lett a legsikeresebb üzletembereknek a városban. Mind Chaim, mind a fiai, Ignace és Leon tehetséges üzletemberek voltak, így alig 20-30 év leforgása alatt Bécs és Párizs városát is elérték üzleti kapcsolataikkal. 1860-ra a család a legnagyobb gabona exportálóvá nőtte ki magát a világon. Míg Chaim, a családfő, a pogromok ellenére is Odesszában maradt folytatni a sikeres vállalkozást, addig Leon Párizsban, Ignác Bécsben próbált szerencsét. Ignace elvette a bécsi születésű Emilie Porges-t, amely házasság révén az Ephrussi család a bécsi elit részévé vált. A Porges család felmenői között volt többek között Herman Todesco textilkereskedő, aki a bécsi Stadttem-Az európai zsidó múzeumok térképén előkelő helyet foglaló bécsi intézmény Dorotheergasse utcai épületében látható az Ephrussik családtörténetét feldolgozó kiállítás. Az eredetileg Oroszországból származó család kalandos utazásait, ki- és letelepedésüket követhetjük nyomon Ausztria, Franciaország, Anglia, Spanyolország, az Egyesült Államok, Mexikó és Japán érintésével. Az Ephrussi család történetei nem csak figyelemre méltó anekdoták, hanem a kiállított tárgyak, dokumentumok és képek által nyomon követhető egy európai zsidó család gazdasági és társadalmi előmenetele, amely család leszármazottai szétszóródtak a világ minden tájára, hol a gazdasági fejlődés, hol az üldöztetések miatt. A téma aktualitását Edmund de Waal The Hare with Amber Eyes (A nyúl borostyán szemmel) című könyvének 2011-es megjelenése adta, amely egyszerre meséli el a családi gyűjtemény sorsát – egy 264 japán netsuke1 -ból álló kol lekció –, illetve beszéli el egy zsidó család felemelkedését, bukását és túlélését. A következő sorokban ezzel a családdal és gyűjteményük néhány kiemelt darabjával ismerkedhetünk meg. Az Ephrussik, Utazás az időben címet viselő kiállítás nyolc teremből áll, minden szoba egy-egy fontos állomását ábrázolja a leszármazottak életének. Az első teremben a hétgenerációs családfa mellett bemutatásra kerül a család első dokumentálható jelenléte Odessza városában, illetve a terem másik részén található Edmund de Waal keramikus művész kerámiái, illetve egy videóinterjú az A GABONAKERESKEDELEM ROTSCHILDJAI – AZ EPHRUSSIK A bécsi Zsidó Múzeum időszakos kiállításának legújabb témája a kevésbé ismert, de annál izgalmasabb Ephrussi család. A több mint másfél évszázad sorstörténetét különleges japán tárgyak, a család gyűjteményét képező híres festők műalkotásai és a világ számos táján élő leszármazottak emlékei teszik teljessé – cikkünk ezekből szemléz. AUSZTRICS ANDREA ÍRÁSA
