Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)

2020-12-01 / 137. szám

KILE | KULTÚRA egység | 2020 DECEMBER 22 – A könyv bevezetőjében azt írja, hogy amikor először megjelent a műve 1983-ban, azt gondolta, hogy a gyű­löletnek, melyet az én nagyszüleim, illetve az Ön szülei elszenvedtek, már vége. Azért született a könyv, hogy mindez soha ne ismétlődhessen meg. Majd 2016-ban azt mondta, hogy fel kell ismernünk, hogy a zsidók ismét veszélyben vannak. Most, 2020 végén ismét veszély fenyegeti a zsidókat? – Mint tudjuk, rengeteg gond van a világon, a gonoszok pacifiká­lása az egyik ilyen. Hogy egy példát mondjak: Irán pacifikálása emlékez­tet 1938-ra. Van egy ország, melynek rezsimje a zsidó állam elpusztítását tűzte ki célul, az európai országok pedig azon versengenek, hogy adja­nak vagy vegyenek Irántól valamit. Amikor Donald Trump volt az Egye­sült Államok elnöke, egyértelmű vo­nal volt Iránnak meghúzva, de a vi­lág elitje, szeretné pacifikálni Iránt. Egy kívülálló volt az, aki megállítja az iráni fenyegetést. Az Izrael meg­semmisítésére való törekvés a másik dolog, amit meg kell említeni, mert nagyon fontos. Nem érdekel, hogy az emberek szeretik-e a zsidókat. A britek nem szeretik az íreket, az írek nem szeretik a briteket, a németek nem szeretik a franciákat, a franciák nem szeretik a németeket. Minden­hol a világon van ilyen, bármerre jár az ember, mindig van, hogy az egyik nép nem szereti a másikat. Ez nem helyes, de nem is borzasztó. A probléma nem a zsidók nem-szere­tése. A probléma a zsidók gyűlölete. Ez ugyanis egyedülálló. A zsidók iránti gyűlölet egészen különleges, mert ez az egyetlen olyan gyűlölet, mely kiirtásra törekszik. Vajon a németek kiirtanák a franciákat vagy a franciák kiirtanák a németeket? Ilyesmi eszükbe sem jutna. 200 ország van a világon, és csak egyet akarnak végleg elpusztítani. Csak egyet. Úgyhogy csak nyomatékosí­tani akarom: a zsidók elleni gyűlölet egyedülálló a világon. – Amit különösen érdekesnek talá­lok a könyv megközelítésében az az, hogy számos okát fedezhetjük fel a zsidógyűlöletnek. Azonban van egy spirituális megközelítés. Röviden úgy foglalható össze, hogy ha meg akarjuk érteni az antiszemitizmus lényegét, akkor először meg kell értenünk és határoznunk, mi a „szemitizmus”. Meg kell értenünk, kik a zsidók és mit képviselnek ahhoz, hogy megértsük, hogyan fejlődött ki ez a gyűlölet. Nem gondolja, hogy ez veszélyes lehet? Ha azt mondjuk, hogy a szemitizmus, a zsidóság az oka a zsidógyűlöletnek, ez kifogást adhat az antiszemitáknak, hogy antiszemiták legyenek? – Először is nincs szükségük kifo­gásokra. Azt gondolom, hogy az ókor rabbijai jobban értették az antiszemitizmust, mint 99%-a azok­nak, akik zsidó történelemről vagy antiszemitizmusról írnak. A Talmud rabbijai egy egész terjedelmes trak­tátust írtak arról, hogy megehet-e egy zsidó egy olyan tojást, amit jom tovkor, zsidó ünnepnapon rakott a tyúk. Ez egy nagyon bizarr kérdés, de mégis így van. Egy egész traktá­tus szól erről, mégis összesen két sor van az antiszemitizmusról. Ennek oka az, hogy nincs a rabbik közt vi­ta. Pontosan tudták és értették, hogy miért utálják a zsidókat. Ennek oka egy játék a héber szavakkal, amit az is megért, aki nem beszél hébe­rül. A gyűlölet héberül „sziná”, ami nagyon hasonlít a Szinájra, vagyis a Szináj-hegyre, bár eltérő módon ír­ják. „Ebből a zseniális szójátékból a rabbik úgy mondták, hogy a „sziná”, a gyűlölet „Szinájtól” származik. Mi történt a Szináj-hegynél? Isten átad­ja a zsidóknak a Tízparancsolatot. Isten kinyilvánítja erkölcsi akaratát. Ez a kezdet. Egészen Szinájig a zsidók egy család voltak, Szinájnál néppé váltak. Az egyiptomi kivonu­láskor, ahogy a Tóra fogalmaz, „erev ráv” vegyes népség csatlakozott a zsidókhoz. A zsidóság egy kon­cepció, nem egy etnikum. Vannak fekete zsidók, ázsiai zsidók, sémita zsidók, európai zsidók, mindenféle zsidók. A zsidóságba be lehet térni. „MIÉRT A ZSIDÓK?” DENNIS PRAGER sikerkönyve immár magyarul is elérhető. Bár a várva várt budapesti bemutató a járvány miatt elmaradt, az online térben mégis lehetőség nyílt rá, hogy megismerhessük a szerzőt és a magyar olvasók számára talán sok szempontból forradalmi látásmódját. Pragerrel a zsido.com -on zajló online könyvbemutatón Köves Slomó rabbi beszélgetett.

Next

/
Thumbnails
Contents