Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-12-01 / 137. szám
2020 DECEMBER | egység 9 IZRAEL | HOHMECOLÓ tét követelő robbantásos merénylet helyszínére, ahol feladatuk a mentés mellett a holttestek és minden fellelhető emberi maradvány (ide tartozik az utolsó csepp vér is) összegyűjtése és méltó eltemetése a zsidó törvényeknek és előírásoknak megfelelően. A Zaka egyik legfontosabb vállalása azóta is a cheszed sel emet , a halottak eltemetésének micvája a legszigorúbb háláchikus (zsidó törvénykezés) előírások betartásával. Azt mondják bölcseink, hogy ezzel a micvával semmi más nem érhet fel, hiszen egy holttest eltemetése az egyetlen olyan cselekedet, melyet soha nem tud viszonozni az, akinek önkénteseken kívül fontos a K9-es egység csapata, mely különlegesen kiképzett kutyákból áll, akik a legkisebb szagminta nyomán is képesek az eltűnt személyt (vagy holttestét) megtalálni. A Zaka önkénteseinek egyik kiemelt feladata a halottak méltó módon való eltemetése. Ez sokszor igen megterhelő és traumatikus feladat. A szervezet elsősorban ortodox zsidókból álló önkénteseit az Örökkévalóba vetett hitük vezérli. Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert, és ha egy ember eltávozik az élők sorából, akkor a holttestét illő módon kell örök nyugalomra helyezni. „Borzalmas, hajmeresztő esetekhez érkezünk ki, ahonnan mindenki más elmenekül” – mondta az egyik önkéntes, Chezi Farkas. – „Csupán mi maradtunk ott, a Zaka maroknyi önkéntes csapata, a szörnyűségek és borzalmas látvány ellenére. De mindannyiszor csak ezekre a szavakra gondolok: az embereket az Örökkévaló a saját képmására teremtette, és nekünk az a feladatunk, hogy megtiszteljük az elhunytakat... A Zaka szá momra a valódi adományozás, az igazi cheszed.” CHÁBÁD Rövid áttekintésünk végén említsük még meg a Chábád humanitárius tevékenységét. Bár nem ez a fő profilja, a hírekben igen gyakran láthatjuk, hogy a Chábád segélycsomagjai – elsősorban élelmiszer, valamint ruha és egyéb felszerelés – az elsők között érkeznek a katasztrófa sújtotta övezetekbe. Így volt ez például a már említett 2015-ös nepáli földrengés mentési munkálatai során. Chezki Lifshitz rabbi, a nepáli fővárosban lévő Chábád-központ vezetője helikoptert kölcsönzött, és azzal ételt és vizet juttatott a földrengés nyomán bajba jutott túrázóknak. A rabbinak sikerült a hegyeken ragadt izraeli kirándulókkal felvennie a kapcsolatot, és életmentő csomagot juttatott el nekik, míg felesége, Chani több ezer adag, a Chábád-központ konyháján készült, tápláló ételt készített el és osztott szét a környékbeli rászorulók között, valamint tiszta vizet és tisztálkodó eszközöket is adományoztak a földrengés sújtotta térség számos lakójának. „Akármerre mentünk, az emberek a nyakunkba borultak, még egy kis ételért, még több vízért könyörögve. Megígértük nekik, hogy nem felejtjük el őket. Visszajövünk a javára ezt a micvát megtették. E tevékenységről is kapta a szervezet a nevét, mely valójában egy betűszó: Zihuj K orbánot Á szon, vagyis a katasztrófák áldozatainak azonosítása. A Zaka önkéntesei a sürgősségi segítségnyújtás számos területén tevékenykednek, legyen szó kutatási és mentőmunkáról, baleset-megelőzésről vagy nemzetközi katasztrófák következményeinek elhárításáról. Az önkéntesek között nagyon magas számban fordulnak elő a háredi közösség tagjai. Az izraeli Zaka egységek mellett több száz önkéntes jelenti a nemzetközi Zaka tagságát, akik a lehető leggyorsabban képesek reagálni tömegkatasztrófák vagy merényletek esetén. Ahogyan a többi felsorolt szervezet, úgy a Zaka önkéntesei is rendszeresen osztják meg széles körű tapasztalataikat nemzetközi konferenciákon vagy továbbképzéseken. A zsidó, keresztény, muszlim, drúz és beduin holnap, és aztán megint, holnapután. Itt leszünk, ameddig csak szükségük van ránk” – nyilatkozta azokban a napokban Chani Lifshitz. Az 1986. április 26-án a kora reggeli órákban bekövetkezett csernobili katasztrófa nyomán hatalmas mennyiségű radioaktív anyag jutott a légkörbe, és a sugárzás közvetlen következményeként a környező tele püléseken ugrásszerűen megnőtt a pajzsmirigy-daganatos és leukémiás megbetegedések száma. A zsi dók által sűrűn lakott vidéket súj tó betegséghullám híre eljutott a Chábád egy izraeli ernyőszervezetéhez, a Ceiré Águdát Chábádhoz is, és ők léptek kapcsolatba a Rebbével, hogy mi a teendő. A Rebbe vá lasza gyors volt és határozott, és ha marosan a csernobili balesetet kö vető legnagyobb gyerekmentő ak ció nőtt ki belőle, a Chábád óriási humanitárius sikereként. Három év tized alatt több mint háromezer gye reket mentettek ki a területről a Rebbe rendelkezésére: „Gyerekek betegednek meg. Nincs időnk arra, hogy kutatási adatokat gyűjtsünk, és megnézzük, hogy mik a sugárzás hosszú távú hatásai. Mindent meg kell tennünk, hogy megmentsük őket”. 1990 augusztusában szállt fel az első repülőgép, fedélzetén 196 gyermekkel, és néhány órával később landolt a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren. Ezt a csoportot még száz másik követte, és ennek a mentőakciónak mára emberek ezrei köszönhetik az életüket.
