Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-11-01 / 136. szám
KILE | KÖZÖSSÉG egység | 2020 NOVEMBER 24 szempontból fontos, hanem méltányossági aspektusa is van. Egy olyan városban, mint Budapest, ahol százezer főre tehető a zsidó származású lakosok száma, tényleg méltatlan, hogy még mindig van jó pár olyan zsinagóga, amely nem imaházként működik – és ez csakis a mi alkalmatlansági bizonyítványunk, ha ezeket így is hagyjuk. A magyar zsidóság szégyenfoltja, ha nem lépünk, és hagyjuk elveszni ezeket az impozáns épületeket. Mindent meg kell tennünk, hogy ezek az ingatlanok újra betöltsék eredeti funkciójukat. Mert hát milyen dolog lenne az, ha ennyi zsidó ember nem lenne képes ezeket a csodás épületeket arra a célra fordítani és használni, amelyre eredetileg építették?!” – teszi fel a vitathatatlan kérdést Köves Slomó. És bár 2016-ban indult a „Bocskai-projekt”, a felújítási munkálatok csak 2018-ban kezdődtek meg, majd átcsúsztak a 2019-es évre. Ekkor már konkrét tervekkel állt elő az EMIH a tervező felé: szeretnék visszaállítani az eredeti állapotokat, illetve az imarész mellé közösségi tér kialakítását is szükségesnek látták, plusz rabbi-irodát, játszótermet, tinédzserklubot, konyhát, étkezőt és rendezvényteret is szerettek volna az épületbe. „Számomra sokáig ismeretlen volt, hogy kisebb gyerekek is ugyanúgy járnak zsinagógába a szülőkkel, mint a nagyobbak, akik már imádkoznak is. Amikor én voltam fiatal, a gyerekek mindig a szülők mellett voltak, nem úgy, mint most. Nem volt gyerekszoba, ahol a gyerekek ima alatt játszhattak volna – ahogy ez alatt az idő alatt még egymással sem barátkoztak. Amikor véget ért az istentisztelet, mindenki hazament, és a családok szűk körben, saját otthonaikban tartották meg a kiddust. A famíliák nem jártak ösz sze, ahogyan most teszik, nem volt ilyen nagy a társasági élet. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az jobb volt, sőt kifejezetten pozitívan élem meg ezt a változást, hiszen nem lehet elég korán bevezetni a fiatal generációt a tanulásba, megismertetni velük a zsinagógai életet. Az, hogy külön gyerekszoba is lesz a Bocskai úti zsinagógában, csak „emeli a fényét” – folytatta Gábor Mária. A most középkorúaknak valóban természetes, hogy gyerekek lepik el a zsinagógát, hiszen ők is ugyanúgy elkísérték szüleiket az istentiszteletekre ezelőtt 30-35 évvel. Ma már elképzelhetetlen, hogy egy kiddus gyerekzsivaj nélkül teljen el, ennek kizárólag a koronavírus tud határt szabni, de hamarosan újra együtt lehet majd a közösség, remélhetőleg tavasszal már minden a jól megszokott ütemterv szerint fog haladni, és ha előbb nem is, akkor majd mindenki megcsodálhatja az újraépített zsinagógát, melynek kivitelezéséről Bor András építésztervező, illetve Tóth Orsolya és Székely Éva belsőépítészek gondoskodnak. AZ EREDETI KÜLALAK MEGTARTÁSA Az épület belsejének kialakításán Tóth Orsolya és Székely Éva belsőépítészek dolgoznak, miközben folyamatosan egyeztetnek a zsinagóga elöljáróival és a közösséggel is. Természetesen az alapkoncepció figyelembevételével alkotnak a belsőépítészek, miszerint a szentély kinézetében hasonló legyen az eredeti, régi tervekhez: travertinhez hasonló (mészkő burkolat), kőfurnér burkolatokat kap majd, széleit menórával fogják díszíteni. „Külsejében is hasonló adottságokkal ruházzuk fel a »régi-új« imaházat, bár teljesen már nem lehet visszaadni a zsinagóga régi kinézetét, hiszen a vasbeton belső szintek kibontásával várhatóan az egész épület összeroskadna” – mondta el Bor András építésztervező, aki a jelenlegi átalakítás vezető tervezője. Arra viszont van esély, hogy az ablakok a régi időket idézzék: „A zsinagógába visszakerülnek az eredetihez hasonló üvegablakok. Bár a szóbeszéd úgy tartja, hogy az eredeti ablakok az Országos Rabbiképző Intézetbe kerültek, ez sajnos nem így van. Teljes egészében nyomuk veszett” – tudatta az építész. A kérdés itt valóban jogos, hogy akkor honnan volt elég és megfelelő dokumentum az új ablakok elkészítéséhez. Bor Andrásnak erre is van magyarázata: az egyik eredeti tervező unokájával, Novák Máriával vette fel a kapcsolatot, aki sok értékes információval segítette a munkát, mivel komoly fotógyűjteménye maradt fenn a korabeli időkből. „A mostani, behelyezésre kerülő ablakok Patak Gergely épí tész-belsőépítész közreműködésé-KILE | KÖZÖSSÉG
