Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-09-01 / 134. szám
egység | 2020 SZEPTEMBER 8 HOHMECOLÓ | TÖRTÉNELEM A Tóra fejezeteken át részletezi a pusztai Szentély, a Miskán fel építését, melyhez többek közt különféle állatbőröket használtak fel (egy fajtáról lentebb még szólunk). A kikészített bőrből készül a tfilin , a karra és homlokra erősített kis bőrtokok, melyekben – ugyancsak állatbőrből készült – pergamentekercseken az erre a célra előírt tórai részletek olvashatók. A tfilin szíjai szintén bőrből vannak, és a darabokat is állati inakból készült, szívós, erős fonállal varrják egymáshoz. Bőrből készült cipő szükséges a chálicá, sarulehúzás szertartásához is. Amennyiben egy férfi gyermektelenül hal meg, úgy fivérének kötelessége elvenni az elhunyt hátramaradt feleségét és utódot nemzeni az ő nevében. Amennyiben ezt valamilyen oknál fogva a felek ellenzik, úgy a sarulehúzás által szabadulhatnak meg a házasodási kötelezettség alól. (Napjainkban leginkább erre kerül sor.) A bét din, vagyis vallási bíróság bőrből készült, vastag talpú, hosszú bőrszíjakkal ellátott lábbelit tart készenlétben ilyen esetekre. Ez az a szandálszerű lábbeli, melyet az elhunyt fivérének fel kell vennie, az előírtaknak megfelelően a lábára tekernie, majd az özvegynek, szintén pontos szabályok szerint, a férfi lábáról lehúznia és a földre dobnia (majd utánaköpni), hogy mindketten fel legyenek mentve a házasodás kötelezettsége alól. PERGAMEN A tóratekercs, valamint az ajtófélfára szerelt mezuzában megbújó tekercs anyaga is kóser állat bőréből készült pergamen . Ezt a per gament héberül kláfnak nevezik. A betűket speciális tintával és lúdtol lal írják, az előírások szerint. Ha pe dig a használati tárgyakat említjük, akkor nem maradhat ki a tchélet , a szemlélőrojtok kék festékanyaga, melyet a leginkább elterjedt nézet szerint egy bizonyos tengeri állatból, a bíborcsigából vontak ki őseink. Bár ez napjainkban nem túlságosan elterjedt viselet (mivel nem tudjuk bizonyosan, hogy melyik az a kék szín, melyet használni kell), bizonyos körökben szokás olyan ci ceszt vagy tálesz t (imalepel) hordani, melyen minden sarok egy-egy szála kék színű. AZ ÚJÉV SZIMBOLIKÁJA További felhasznált állati rész a szarv. A kosszarvból készült, erős, félelmetes hangú kürt a sófár , adományba adják. A szokás első említése azonban a Talmud lezárása utáni időkből, a polgári időszámítás szerinti 600 körüli időszakból származik. Arámi nyelven a kakast „gever”-nek mondják, akárcsak héberül a férfit, így tehát egy gever vezekel egy geverért. Emellett a csirke viszonylag olcsó, könnyen hozzáférhető és kóser állat, ám nem lehetett feláldozni a Szentélyben, tehát senki nem fogja azt gondolni, hogy a kápárotot végző ember áldozatot mutat be. Ahogyan a kápárot szertartás tyúkja a vezeklést szimbolizálja, úgy jelképezi a ros hásánái asztalon megtalálható hal- vagy bá rány fej azt a vágyunkat, hogy az ép pen megkezdődött évben mi legyünk a fej, vagyis az, aki vezet. A ros hásánái asztalon szereplő hallal termékenységet kívánunk maguknak, a peszáchi széderen a tálra kerülő, megsütött csir kenyak vagy csirkeszárny pedig azt jelképezi, hogy az Örökkévaló erős kézzel és kinyújtott karral vezetett ki minket Egyiptomból. JÓTÉKONYSÁG VAGY ÖNVÉDELEM? Szintén állattal végzik a siluách háken micváját. Ha valaki talál egy fészket (melynek nincsen tulajdonosa), melyben kóser fajtából származó anyamadár ül a tojásain, csak úgy veheti el a tojásokat, ha előtte elkergeti az anyamadarat. Ez a micvát silu ách háken, a fészekből való elküldés micvája, melynek jutalmaként a Tóra hosszú életet ígér a teljesítőjének. Bár megmagyarázni nem tudjuk e különös parancsolatot, le vonhatunk belőle néhány tanulságot. mely nek hangja bűnbánatra és megtérésre szólít fel az új év beköszöntét megelőző elul hónapban, illetve Ros hásánától Jom kipurig, a tíz bűnbánó nap során. Jom kipurkor, ahogyan szombaton, nem fújunk sófárt, ám a böjt végét ismét a kosszarvból készült kürt jellegzetes hangja jelzi. A Szentföldre bevonuló zsidók is sófárt fújtak, és ennek a hangjára dőltek le a világ egyik legősibb városa, Jerichó falai, illetve számos egyéb eseményt is sófárfújással jelöltek. A sófár emlékeztet arra a kosra is, melyet Ávráhám ősapánk fia, Jicchák (Izsák) helyett áldozott fel végül az Örökkévaló angyalának parancsára. A Jom kipurt közvetlenül megelőző napon (ha erre valami miatt nincs lehetőség, akkor korábban, a tíz bűnbánó nap során) tartják a kápárot szertartását, mely által szimbolikusan megválunk bűneinktől, és megtisztulva lépünk az Örökkévaló elé. Bár manapság egyre többen végzik pénzzel, korábban leginkább a csirkével vagy hallal végrehajtott változat volt elterjedt. Egy, lehetőleg a megtisztulást jelképező fehér (de semmiképpen nem a büntetést jelképező fekete) csirkét (férfiak kakast, nők tyúkot, várandós asszonyok egy kakast és egy tyúkot, mások szerint egy kakast és két tyúkot) jobb kézbe fogva a szertartást végző háromszor körözött a feje fölött, egy szöveg elmondása közben. A baromfit levágják, a húst Ha az ember elzavarja az anyamadarat, mielőtt kiemeli a fészekből a tojásait vagy a magát eltartani még nem tudó fiókáit, azzal megkíméli FOTÓK: PIXABAY
