Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-08-01 / 133. szám
2020 AUGUSZTUS | egység 27 HÁLÁCHÁ | JIDDISKÁJT 36 Lásd SÁ CM 210:3. RöMÁ; Kol mövászér responsum 1. kötet 56. fejezet; Cic Eliezer responsum 7. kötet 48:11; 37 Sut MáHáRSáCH 3. kötet 96. fejezet; 38 Lásd SÁ EH 71:1.; 39 Árjé sáág 1. kötet 188–189. oldal; Lásd Lápid és uo. 856. oldal; Sefá Chájim – Michtávé Torá 4. kötet 241. fejezet; 40 Imrátchá chijátni 268. oldal; 41 Lásd Mászáot Jerusálájim , Jeruzsálem 1963, 43., 220. oldal; 42 Uo.; 43 JD 363:1. Lásd még Kol bo uo. 183. oldal 17.; 44 Midrás Tálpijot, Álef, Erec Jiszráél végén; 45 Lásd Áser jöcáve 2. kötet 65., 136., 155., 609–610., 617., 621., 627., 656. oldal; 46 Lásd Kol bo uo. 221. oldal 11.; 47 Lásd fent a 14. lábjegyzetnél; 48 357:1. Lásd még Nité Gávriél, Ávélut 1. kötet 129. fejezet; 49 Bét háhoráá 1. kötet 561. oldal; 50 Lásd még Kol bo uo. 227. oldal; 51 És háTorá 2. kötet 457., 462. oldal; 52 Nité Gávriél uo. 133:16. Lásd még 14. fejezet; 53 Jesájá 25:8. lön fel is van tüntetve, hogy hol ta - lálható az izraeli föld, amit a sírba be kell tenni 45. A responsum irodalomban találunk egy sájlé t (háláchikus kérdést), ami egy nő esetéről szól, akinek a félretett izraeli földjét csak a temetése után találták meg az ékszerei között. Kérdés volt, hogy felnyissák-e emiatt a sírt és tegyék-e be az izraeli földet. A rabbik úgy döntöttek, hogy ha ez volt a kifejezett kívánsága, akkor meg lehet nyitni a sírját 46. Arra hivatkoztak, hogy ha meg lehet nyitni a sírt, azért, hogy Izraelben temethessék újra az elhunytat,47 ak kor azért, hogy beletegyék az izraeli földet, ami által olyannak számít a sír, mintha a Szentföldön lenne, ugyanúgy ki szabad nyitni a sírt. Régen nagy nehézségek árán le - hetett csak beszerezni az izraeli földet, ezért volt ez speciálisan a végrendeletekben is megjelölve. Ma már minden ortodox temető rendel kezik izraeli földdel és kérés nél kül is biztosítják, részévé vált a te metésnek. SZABAD-E ELHALASZTANI A TEMETÉST? A Sulchán áruch szerint 48 nem szabad a temetést elhalasztani és mindent meg kell tenni, hogy lehetőleg még a halál napján vagy másnap el legyen temetve az elhunyt. Semmiképp nem szabad hosszabb időre elhalasztani a végtisztesség megadását. Az egyetlen kivétel, ha Izraelben akarjuk eltemetni a halottat: érdemes elvinni a holttestet akkor is, ha emiatt akár több napot is késni fog a temetés49 . Régebben, amikor hajó val kellett szállítani, mindenképpen több napnyi halasztást jelentett, ha valakit Izraelbe akartak juttatni, sőt még a repülőgépek korában sem feltétlenül lehetett azonnal repülőjáratot találni50 . Ma már hála Istennek ritka, hogy a szállítás miatt akár 3-4 nappal is csússzon a temetés. 1980-ban New Yorkban jelen voltam Ehrenfeld Smuel (1891–1980) mattersdorfi (Nagymarton) rabbi búcsúztatásán, ami után kívánsága szerint Izraelbe szállították temetésre. Azonban a holttest szállítása több napos késedelmet szenvedett részben a sábesz, részben talán egy állami ünnep miatt. A megemlékezésen valaki egy érdekes egybeesésre hívta a figyelmet azzal, hogy felidézte: amikor 1962-ben elhunyt Lakewood, New Jersey ros jesivája, Áron Kotler rabbi (1892–1962), akkor ugyanez a helyzet állt elő és bár csütörtökön hunyt el, csak hétfőn kerülhetett sor a temetésre51 . Ek kor a mattersdorfi rabbitól kértek tanácsot, hogy lehet-e ilyen sokáig halasztani a temetést azért, hogy teljesítsék az elhunyt kívánságát és Izraelben helyezzék örök nyugalomra. A rabbi úgy döntött, lehet várni. Mivel Kotler rabbi fia, Snéor kor kezdődik tehát a gyász, ha a te metés csak néhány nappal később lesz Izraelben. A válasz, amit egykori jesivatársam kérdésére adtam az, hogy ha elkíséri a koporsót a te metésre Izraelbe, akkor csak ott, a temetés végén kezdődik neki a hétnapos gyász. Ha pedig a New York-i reptéren vesz búcsút az édesapjától, akkor rögtön a búcsúzás után. Hasonlóképpen, ha valakihez eljut a híre, hogy egy másik városban elhunyt egy közeli rokona és szándékában áll elutazni a temetésre, akkor a gyász csak az után kezdődik majd, ha pedig nem lesz jelen, akkor rögtön a hír hallatán betépi a ruháját és megkezdi a sivé t 52 . Hasonlóképpen jártam én is, amikor 10 évvel ezelőtt Ros hásáná előtt kaptam a hírt, hogy édesapám New Yorkban elhunyt. Mivel esélyem sem volt az ünnep előtt eljutni New Yorkba és részt venni a temetésen, Kotler rabbi (1918–1982) is jelen volt a temetésen, feltételezem, ő emlékezhetett vissza, mit paszkenolt a mattersdorfi rabbi apja halálakor. MIKOR KEZDÕDIK A GYÁSZ? Ezzel körbejártuk a témánkat, térjünk vissza az eredeti kérdésre. Miezért rögtön betéptem a ruhámat és leültem sivé t ülni. Kívánom, hogy minél előbb telje süljenek a próféta szavai53 : „Megsemmi síti a halált örökre és eltörli az Úr az Örökkévaló a könnyet minden arcról; és népének gyalázatát eltávolítja az egész földről, mert az Örökkévaló szólt”. Temetés Jeruzsálemben az Olajfák hegyén
