Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-08-01 / 133. szám
2020 AUGUSZTUS | egység 11 TÖRTÉNELEM | HOHMECOLÓ gyott. Egy népszerű történet szerint a gyermekkorában beteges Kossuth Lajos aggódó édesanyja is látogatást tett a gyógyító cádiknál, aki megáldotta a gyermeket, és fényes jövőt jósolt neki egy zsoltárvers alapján. Teitelbaum rabbi több fontos könyvet írt, legismertebbé a Jiszmách Mose című műve vált, ezért – ősi zsidó szokás szerint – őt magát is ezen a néven említik a leggyakrabban. VISZÁLYOKKAL TERHELT ÖRÖKLÉS: A SZIGETI HASZIDOK A Teitelbaum-dinasztia később Máramarosszigetre tet te át székhelyét és ez a város vált a dinasztia központ jává. A jiddisül Szigetnek, románul Sighetu Marma țieinek hívott településen a Jiszmách Mose unokája, Jekutiél Jehuda Zálmán Léjb (1808–1883) lett a rabbi s egyben a szigeti hászidok rebbéje. A költözésnek a hitközségen belüli viszály volt az oka. Sátoraljaújhelyen ugyanis a hászidizmus ellenzői kerültek többségbe a hitközségen belül, akik arra kötelezték az új rabbit, hogy térjen vissza az askenáz hagyományokhoz, ne rendezzen hászid összejöveteleket és ne adjon híveinek csodatevő kámeá kat . Zálmán Léjb rabbi azonban nem változtatott a szokásain, amiért egy idő múlva ellenfelei rágyújtották a házát. Hosszas vándorlás után végül Máramarossziget közössége választotta meg rabbijának. Ők hászid rebbeként való működését sem ellenezték. Zálmán Léjb rabbi erős kézzel vezette a hitközséget, és egy jottányit sem engedett elveiből. Bezáratta a világi oktatást nyújtó zsidó iskolákat, szigorúan ellenőrizte a kóser metszőket, betiltotta a parókaviselést és nagy jesivát vezetett. A Budapesten megalapított ortodox hitközséghez sem csatlakozott, mert nem akarta elveszíteni autonómiáját és alávetni magát egy olyan szervezet akaratának, melynek vallási felfogását túlzottan engedékenynek tartotta. Ráadásul azok a problémák, melyek az Oberlandon nagyon is jelen voltak már abban az időben, mint a vallási reformok előretörése, a vallási fegyelem lazulása, a többségi társadalom kultúrájához való hasonulás, Máramarosba nem jutottak el, így szükségét sem érezte a csatlakozásnak. Csak halála előtt, a közösséget bomlasztó elemekkel vívott harc miatt egyezett bele, hogy megalakuljon a szigeti Autonóm Orthodox Hitközség. Zálmán Léjb rabbi megszilárdította a szigeti udvar befolyását. Tanítványai számos magyarországi településen foglaltak el rabbiállást, ahogy a sakterek közül is sokan tőle kaptak felhatalmazást. Tanházába folyamatosan érkeztek a látogatók, Sávuotkor pedig híveinek hatalmas tömege töltötte vele az ünnepet. Fő műve után leginkább Jétev Lévként említik nevét. Őt fia, a korábban técsői rabbiként szolgáló Chánánjá Jomtov Lipe rabbbi (1936–1904) követte a mozgalom élén. Az új rebbe életét komoly konfliktus nehezítette meg: egy befolyásos szigeti család a saját emberét kívánta a rabbiszékben látni, nem fogadták el, hogy Zálmán Léjb rabbi egyedül döntött az utódlásáról. Komoly háború tört ki a két tábor között, s a felek mindent megtettek, hogy céljukat elérjék. Szakadás állt be a közösségben: az ellenzék „független szefárd hitközség” néven kivált a hitközségből. A névadással azt hangsúlyozták, hogy nem tértek le a hászidizmus útjáról (hiszen továbbra is a szefárd imarendet követik), nem a vallási fegyelmen kívánnak lazítani, hanem a rabbihivatal örökletes voltát kifogásolják. A civakodás megosztotta a hászid világot. Amíg a belzi és sienevei rebbe a Teitelbaum-párt mellé állt, addig a szadigorai, horodenkai vagy zlocsovi rebbe a szakadárokat támogatta. Végül egy neves rabbikból A kolozsvári ortodox zsinagóga
