Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-08-01 / 133. szám
ZSIDÓK AZ ELSÕ VILÁGHÁBORÚBAN Az első világháború merőben más volt, mint a megelőző századok összecsapásai, különbözött a hadviselés módjában, de a szemben álló hadseregek összetétele tekintetében is. Egyes országok szinte teljes férfilakossága egyenruhát öltött. Ellentétben a múlttal, amikor a fegyverviselés a nemesség kiváltsága volt, most a polgárok is részt vehettek hazájuk védelmében. Felekezetre tekintet nélkül érkeztek a behívók, és zsidó katonák tömegei jelentek meg a laktanyákban és a fronton. Így volt ez az Osztrák-Magyar Monarchiában is: 320 ezer zsidó vonult be, akik közül minden nyolcadik soha nem tért vissza... Érvényesült az egyenjogúság a hadseregben, noha létszámuk alatta maradt lakossági arányuknak, viszont a tartalékos tisztek 17–18%-a volt izraelita felekezetű. (Az első világháború hadügyminisztere, báró Hazay Samu is zsidónak született Rimaszombaton). Az egyenlő jog a hősi halálra a fronton maradéktalanul érvényesült, egy tábori rabbi az olasz harctéren 268 zsidót temetett el egyetlen véres napon! „TÖRHETETLEN HÛSÉGNYILATKOZAT” Ezek után nagyon megrázta a zsidók közgondolkozást a háborús vereség, a forradalmak, ellenforradalom és a mindezek következtében növekvő antiszemitizmus. Tragikusan fejezte be a korszakot a békeszerződés, amely az egész országot – és benne a zsidóságot – valósággal sokkolta. A háború lezárásának sokat emlegetett fejezete ez a bizonyos trianoni döntés, amely a magyar zsidóságot is nagyban érintette, nagyobb részüket utódállamoknak juttatva. (A magyarságnak egyharmada került az utódállamokba, a háború előtti milliós zsidó lakosságnak több mint a fele!) A BÉKEDIKTÁTUM ZSIDÓ SZEMMEL Az első világháború, a trianoni békekötés és az azt követő időszaknak a magyar zsidóság aktív résztvevője volt. Felléptek az országrészek elcsatolása ellen, megszenvedték az új határok okozta változásokat és át kellett élniük a második világháborút megelőző, egyre súlyosbodó antiszemitizmust. DR. RÓBERT PÉTER ÍRÁSA TRIANON ÉS A MAGYAR ZSIDÓK Amikor azt mondjuk, Trianon, eszünkbe juthatnak az elszakadt országrészek, a szétszakadt családok. Eszünkbe juthatnak habzó szájú revizionisták, árpádsávos Nagy-Magyarország-matricás autók hátulján, a „Hiszekegy”. Trianon Magyarország és a magyar nemzet egyik kibeszéletlen traumája, ami akkor is velünk van, ha semmit nem jelent nekünk 1920. június 4. Amiről kevés szó esik, az az, hogy a zsidó közösségek milyen többszörös veszteséget szenvedtek el, hogy a magyar ajkú zsidó lakosság hány százaléka, a hitközségek mekkora része került a határokon kívülre. Vagy éppen az, mivel kellett szembenéznie az immár kettős kisebbségbe került magyar zsidóságnak. Trianon veszteségét elnyomta a zsidó emlékezetben a holokauszt pusztítása. A békeszerződés 100. évfordulója alkalmából készített összeállításunkban ezeket a kérdéseket mutatjuk be olvasóinknak.
