Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-01-01 / 126. szám
KILE | JUDAPEST ANNO egység | 2020 JANUÁR 26 MECÉNÁSOK A cikk előző részét Ziltz Mór1 pesti vallástanár héber nyelvű költeményével zártuk, melyet az akadémiai székház átadójára írt. Ziltz rabbi gesztusa tulajdonképpen máig nagyobb hírértékű, mint az, hogy az építés költségeit részben zsidók finanszírozták. Persze kultúrtörténeti jelentőséggel valóban az előbbi bír, ám az a tény, hogy a pesti látképet máig meghatározó épület költségeihez nagyban hozzájárultak a fővárosi és vidéki zsidó közösségek, elengedhetetlen része volt a székház felállításának. Polgári jogokkal a mecénások sem rendelkeztek, de ez miért is zavarta volna őket az adakozásban, amit tettek már a Nemzeti Színház, aztán múzeum építésekor is. Adakoztak névtelenül és nevesítve, ki többet, ki kevesebbet, mindenki a saját módja szerint, mindenesetre az adományozók között találjuk a legjelentősebb magyar zsidó családneveket. 2 AZ ELSÕ „JOGOS ZSIDÓ” AKADÉMISTA TRAGÉDIÁJA Több mint negyedévszázados huzavona után, 1867-ben végül a magyar zsidók is megkapták a polgári és jogi értelemben vett egyenjogúságot. Átvitt értelemben, az emancipációs törvény utáni zsidó származású és vallású akadémikusokat „jogos zsidók”-nak hívhatjuk, akik közül az első Akin Károly (szül.: Kohn, 1830–1893) fizikus volt, aki 1868-ban lett az Akadémia levelező tagja. Akin A gázok összenyomhatóságá ról írt tanulmányával hívta fel magára a figyelmet, de a tudomány mellett a politikai pálya is vonzotta. 1872-ben lipótvárosi képviselőnek indult: Wahrmann Mór (1832–1892) – a magyar országgyűlés első zsidó képviselőjének – kihívója volt, ám a választásokban alul maradt, és inkább elhagyta az országot. Bécsben feltalálta a levelezőlapot, viszont ötletének megvalósításához nem tudott kellő támogatást szerezni. Akint az egymást követő sikertelenségei végül a halálba kergették, Triesztben mérget vett be. 3 ZSIDÓ, PÜSPÖK, AKADÉMIAI FÕTITKÁR STB. Számos érdekes konstellációban lehetne a három dolgot taglalni, de különösen figyelemre méltó, ami kor ezek egy azon valakit határoz nak meg, mégpedig Fraknói Vilmost (szül.: Frankl, 1843–1924), az ür-JOGTALAN ÉS JOGOS ZSIDÓK AZ AKADÉMIA SORAIBAN A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELSÕ SZÁZ ÉVE ZSIDÓ SZEMMEL 2. rész Amikor az Akadémia a centenáriumát ünnepelte, dr. Ballagi Ernő (1890–1944) ügyvéd, újságíró úgy számolta, hogy addig 22 zsidó származású és 20 zsidó vallású tagja volt a magyar tudomány fellegvárának. Őket idézzük kétrészes cikkünkben. CSEH VIKTOR ÍRÁSA Kilátás az Akadémiára FORRÁS: FORTEPAN 15
