Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-07-01 / 132. szám
2020 JÚLIUS | egység 27 JUDAPEST ANNO | KILE udvar felöli részen terasszerűen kellett megkezdeni. Lent a parkban fehér padok hívogatják pihenőre a betegeket. Szemük nagy területen alig lát mást, mint a május friss zöldjét és kék levegőjét. Az épület külső dekorációi is egyéniek. Stilizált szomorúfűz és napraforgó. Hatalmas, világosságot ontó ablakok mindenfelől. A főbejárattól nagyméretű előcsarnok vezet a lépcsőházba. Sárga, fehér és szürke márvány a padlója és oldalfalai. A két oldalbejárat dísze fehér és fekete márvány. A főbejárat előcsarnokában a nagyobb adományozók, illetőleg alapítók névsora, valamint az építőbizottságé van hosszú márványtáblákba oxidált ezüsttel bevésve. [...] A földszinten van a templom. Nagy terem, zsákvászonyra aplikált aranyzöld falakkal, melyeknek felső szegélye stilizált menórákkal van díszítve. Tetőlapját kocákra osztotta be a művészi kéz, amelyekből a világítótestek ontják majd a fényt.” 5 AZ ÉPÜLET NÉHÁNY TOVÁBBI RÉSZLETE A főbejárat fentebb részletezett márványcsarnokában díszfalra vésték fel a Pesti Hevra Kadisa elöljáróságának, az építőbizottságnak és a nagyobb alapítóknak a neveit, illetve itt helyezték el Heim Mór és neje, Schwarz Eliz, Feud Adolf és neje, Engel Teréz szobrait. A vesztibüllel szemben a személyszállító lift. A magasföldszinten helyezték el Fischer Róza főnöknő és nővérek szobáit, ahol 20-an férnek el kényelmesen, a főorvos szobáit, rendelőjét és az otthon zsinagógáját is. Az emeleteken az I. és II. pavilonban a férfi osztály, a III. és IV.-ben pedig a női osztály, ahol egy-egy kórteremben (12m x 7,6m) 11–11 ágy van elhelyezve, mindegyikhez külön mosdóhelyiség káddal és ülőkáddal felszerelve. Két kórterem között egy nappaliszoba (10,7 m x 5,2 m), vele szemben az ételliftes teakonyha és egy loggia (10,6 m x 3,3 m), ahová igény szerint az ágyakat is ki lehetett tolni. A középső részen található a négy különszoba. A főlépcsőház márványfalain az ágyalapítók és jótevők nevei olvas hatók, a női osztály előtt kis elő csarnok volt kialakítva, melyet fe kete labrador gránitkővel burkoltak ki, mely Weiss Alice fehér márványszobrát ölelte körbe. A megnyitáskor összesen 109 ágyra volt berendezve az épület, azonban a magasföldszint könnyű, kis munkával járó átalakításra volt előkészítve, így szükség esetén összesen 168 ágyat tudtak elhelyezni. 6 AZ AVATÁS A Szeretetház avatása 1911. május 20-án, vasárnap délelőtt a Pesti Hevra Kadisa rendes, éves közgyűlése után folyt le, a tudósítások szerint szép, napos időben. Az ünnepséget Ehrlich G. Gusztáv építőbizottsági elnök nyitotta meg, akitől Winterberg Gyula, a Hevra elnöke vette át a szót; beszédéből az alább idézünk: „Tisztelt Gyülekezet! Aki még a romokon is jövőt jósolt nekünk, imigyen szól Jeremiás, a próféta: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, ne a vitéz az ő vitézségével, s felé törve, lénye nemesüljön; azért nyújtja kegyelmesen a föld szülöttjének rendelt múló perceket, azért ad keblébe érző szívet és részvevő elmét, hogy örvendjen az életnek, de soha a nyomorúságról meg ne feledkezzék [Jirmejáhu 9:22–23. alapján – Cs. V.]. Nyomorúság pedig bőven akad és aki ennek láttára föl nem zokog, annak rablelke akár a hámló kőoszlop, melyen elmosódó betűkkel írva vagyok: Jaj, akinek emlékét vele együtt temetik! Jaj a hideg sírnyugalomnak, melyet a szeretet ezer szála nem fűz az élet meleg árjához, ha az emlékezet – mint egy édes visszhang – újra meg nem szólal az örök homályból, hogy mindig újból fölcsengjen, midőn buzgó lélek és munkásrészvét a könyörülő Istennek szentélyt épít – mint íme ez itt, amelyben most összegyűltünk. Megépítették hát e házat Isten dicsőségére, az emberiség üdvére, a Chevra Kadisa fennkölt méltóságának szellemében. Isten dicsőségére! Írva vagyon: És teremtette Isten az embert a maga képére. Nincs hát kultusz oly szent ne a gazdag a gazdagságával – mert mindez eleve el volt rendelve; hanem azzal dicsekedék, aki dicsekszik, hogy belátó – hogy a jó és a rossz között helyesen választ, mert ez a választást az ő kényére bízta az Örökkévaló avégből, hogy az ég és dicső, annyira emberhez méltó és Istennek tetsző, mint e porba omlott teremtményeket felemelni, őket támogatni és gyámolítani és újult erőben a köznek visszaadni. Az emberiség üdvére! Mert e ház utolsó mentsvára legyen az élet A főbejárati márványcsarnok (Magyar Építőművészet 1911., 6. szám, 28. o.)
