Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-01-01 / 126. szám
2020 JANUÁR | egység 23 TÖRTÉNELEM | JIDDISKÁJT Állítás: „...már a »nagy szakadást« követően maguk az ortodox hitközségek is azon voltak, hogy némiképp modernebbé, aktuálisabbá tegyék a vallási törvények előírásait, amelynek kézzelfogható eredménye volt a Kiccur Sulhan arukh.” Cáfolat: A valóság az, hogy Ganzfried rabbi összes művéből látszik, hogy semmi sem állhatott tőle távolabb, minthogy a Sulchán áruch ot „korszerűsítse”. Műveinek célja az ismeretterjesztés és a meglévő szabályok további alkalmazása a különböző helyzetekben. Állítás: „A Sulhán árukh elvi tekintélye mindmáig töretlen, jóllehet előírásait nemcsak a Mappa, de még inkább a nyelvileg és tartalmilag egyszerűsített, erősen rövidített, átdolgozott változata, Ganzfried Salamon ungvári rabbi könyve, a Kicur Sulhán árukh (1864; kiccur, „megvágott”!) módosították.” Cáfolat: Úgy vélem, egyértelmű, hogy egy kézikönyv nem azért készül, hogy a teljes nagy gyűjtemény elfelejtődjön miatta. Egy zsebszótár sem azért születik, hogy aztán a nagyszótárakat kidobjuk a szemétbe. Állítás: „...ma a nemzetközi zsidó életben Maimonides elvei, és részben rendelkezései, jóformán ugyanolyan széles körben érvényesülnek, mint a (Kicur) Sulhán árukh.” Cáfolat: Ennek az állításnak azért hibás a logikája, mert a Kicur nem versenyez Maimonidésszel, hiszen az maga a Sulchán áruch egyik fő forrása, annyira, hogy nincs is olyan közösség, aki közvetlenül Maimonidészre hivatkozna, hanem a Sulchán áruch on keresztül idézik. Állítás: „Végre be kellene látni, hogy napjainkban nem létezik (!!!) a világban olyan közösség (beleértve az ortodox világot), amelyik a »Sulchán Áruch« című szefárd törvény-kézikönyv alapján működne. Annál is inkább, mert a megjelenése után a Sulchán Áruchot azonnal kritika alá vette a Krakkóban élő Mose Isserles, miszerint az nem az európai hagyományt írja le. Isserles rabbi rögtön ki is egészítette a fentebbi könyvet egy másik könyvvel, amit »Máppá«-nak, azaz terítőnek nevezett el.” Cáfolat: Szögezzük le, hogy Mápá című, önálló könyv soha nem jelent meg. Ez egy szójáték: Joszéf Káro köny vének címe, a Sulchán áruch ugyanis azt jelenti: terített asztal. Ehhez Isserls rabbi írt glosszákat Mápá vagyis terítő néven. Ahogy a terítőnek nincs funkciója asztal nélkül, úgy a Mápá sem jelenik meg önálló könyvként, mindig csak a Sulchán áruch hal együtt. Én úgy saccolom, hogy Isserls rabbi maximum 35%-ban tér el a Joszéf Káró rabbi véleményétől, amit mindenki követ. Azt pedig, hogy nincs a Sulchán áruch alapján működő közösség, nem kell belátnia senkinek, mert nem igaz. Állítás: „...a Sulchán Áruchot megelőző 1500 esztendő több száz vallásjogi művet alkotott. (...) Majd a Sulchán Áruhot követő 500 esztendő művei megváltoztatták a zsidó vallásos világot. Ideértve a Báál Sém tovi haszidizmustól elindulva a Hátám Szófer-i vagy a Vilnái Gáon-i ortodoxián keresztül egészen a Ráfáel Hirsch-i modern ortodoxiáig.” Cáfolat: Kicsit járatos vagyok a háláchikus irodalomban, és sajnos azt kell mondanom, hogy egyik állításnak sincs alapja. A Sulchán áruch előtti időből sajnos nincs több száz vallásjogi mű. Akkor is sokat mondunk, ha azt állítjuk, van több tíz. A Sulchán áruch utáni időkben pedig a rabbik soha nem a Sulchán áruch megcáfolása és megváltoztatása céljából írták műveiket, hanem magyarázat céljából vagy azért, hogy bemutassák a törvények gyakorlati alkalmazását a változó környezetben. Az említett rabbik nem reformátorok voltak, hanem az új helyzetekre és az új szituációkra alkalmazták a tórai elveket. Állítás: „Tudtommal egyáltalán nincs olyan magyarországi zsinagógai közösség, ahol valóban lenne legalább tíz, állandó jelleggel Magyarországon élő tag, aki a Sulchán Áruchot követve tartja a sábát (...), a kóserság (...) és a [családi] rituális tisztaság (...) törvényeit, és ez akkor is igaz, ha belevesszük a MAOIH és a Chabad zsinagógáit is (...) az ortodox rabbik sem minden kérdésben a Sulchán Áruch szerint döntenek.” Cáfolat: Ezzel a záró gondolattal kapcsolatban kérem, hogy az ortodox rabbik nevében inkább ortodox rabbi nyilat kozhasson: hála Istennek az ortodox rabbik a mai napig a Sulchán áruch alapján döntenek és örömmel tájékoztatom, hogy vannak ilyen Chábád közösségek Magyarországon és egyre többen vannak, akik ez alapján élik az életüket. 1 9–11. szám; 2 Részletes bibliográfiát lásd Hámáján 5731. támuz, 11. kötet 4. szám 61–65. oldal; 3 Idézet az első kiadás címlapjáról; 4 Hámáján 5731. niszán, 11. kötet 3. szám 8. oldal; 5 Lásd Hámáján uo. 7. oldal; 6 Lásd például Sut Rabbi Ákivá Joszéf OC 1. kötet 52–53. fejezet; Soél umésiv responsum kámá 3. rész 31. fejezet; írásom Heárot ubiurim 926. szám 57–62. oldal; 7 Lásd Heárot ubiurim uo. 58. oldal; 8 Torát Chábád 2. kötet 80. oldal; Kfár Chábád hetilap 150. szám 27. oldal; 9 Sulchán möláchim – Beregszász 1931, lásd még Hámáján 5731. támuz uo. 67–78. oldal; 10 Lásd Zchut hájocrim bimkorot hájöhudijim 99. oldal; Cic Eliezer responsum 20. kötet 51:3. FURCSA ÁLLÍTÁSOK ÉS EGYÉRTELMÛ CÁFOLATAIK
