Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-05-01 / 130. szám
2020 MÁJUS | egység 35 KONYHA | MISPÓHE tély még áll Jeruzsálemben, és ezért számos szokást megtartottak, amit a zsidóság fő vonala ma, Szentély híján, nem gyakorol. Fontos emellett megjegyezni, hogy az alija, vagyis az Izraelbe vándorlás után a saját törvényeiket a rabbinikus zsidóság szabályaihoz igazították, zabból készítenek. Soha nem felejtenek el étkezés előtt és után kezet mosni, vagy áldást mondani a lakomák befejeztével... Három nappal Peszách előtt felhagynak a kovászos kenyér fogyasztásával, és nem esznek mást, mint szárított borsót és babot. Peszách előestéjén ezért az alább leírt törvények ma már elsősorban kultúrtörténeti érdekességek, nem élő szokások. A Beta Izrael kósersági törvényeinek alapja Mózes harmadik és ötödik könyve, valamint a maga teljességében csak az etióp zsidók geez nyelvén ismert Jubileumok könyve. Ezek alapján határozzák meg a megengedett és a tiltott állatokat, valamint néhány egyéb szabályt, például a szökőín, a gid hánosech fogyasztásának tilalmát. A hús és tej keverésének tilalmát a rabbinikus zsidóságnál kevésbé szigorúan tartják be, nem szokás, ám nem is tilos. E parancsolatot leginkább a karaitákhoz hasonló módon értelmezték: az anyaállat tejében nem főzték meg a kölykét. Ugyanígy még melegítésre sem használták az előző nap megrakott tüzet szombaton, és langyos ételt ettek. Egy másik lehetőség volt, hogy a szombat beállta előtt elkészített, még forró ételt (edény nyel együtt természetesen) beásták a földbe, és így őriztek meg valamennyit annak melegéből. Hagyományos kávészertartásukat csak a szombat előtt, vagy annak kimenetelével végezhették el a hetedik napon, mivel az frissen meggyújtott tüzet és pörkölt kávét kíván. SZOMBATI ÉS ÜNNEPI LAKOMÁK A lengyelországi születésű Jacques Faitlovitch (1881-1955), a Beta Izrael egyik első krónikása 1920-ban írott könyvében így írt „Erre a napra [szombatra] az előző napon elkészítik az ételüket... A szombati lakomát közösen fogyasztják, a szertartás részeként, melyben a gazdagok és a szegények egyaránt részt vesznek... A szombati étkeket a hétköznapiaknál nagyobb gonddal és mennyiségben készítik. Különleges szombati kenyeret sütnek, ezt a papok osztják szét a jelenlevők közt a szertartás szüneteiben. Azok a személyek, akik nem léphetnek be a zsinagógába, nem ehetnek ebből a kenyérből és nem is érinthetik. Áldozatnak tekintik, a Tórában leírt sábáti áldozatokat helyettesíti. E napon több húst esznek, mint általában, és mint minden zsidó, kifolyatják a vért a húsból, és soha nem esznek nyers húst... Étkezéseikhez, különösképpen szombaton, erjesztett italokat isznak, és sört, melyet árpából, vagy minden ételtől tartózkodnak a peszáchi bárányáldozat bemutatása utánig. Miután levágták az áldozatot, megsütik, és a húst kovásztalan kenyérrel eszik meg.” Nem volt szabad nem-zsidók ételét fogyasztani, és – ebben alapvetően különböznek a nem-zsidó etiópoktól – nem ettek nyers húsból készült ételeket. Ha valaki megszegte a tilalmakat, annak böjtölnie kellett, illetve csak nyers csicseriborsót ehetett, amit a kesz, vagyis pap adott neki. Az ilyen személy csak bizonyos rituálék elvégzése után térhetett vissza a faluba. És bár nem ehették a befogadó kultúra főztjét, ételeiket – szükség szerint kisebb változtatásokkal – mégis átvették. ETIÓP ÉTELEK A KÓSER KONYHÁBAN Így például a watot, mely sűrű, szaftos, zöldséges vagy zöldséges-húsos egytálételt takar, aromás, európai ízlés számára igen különleges fűszerekkel. A leghíresebb a doro wat, melyet a Beta Jiszráel tagjai szanbat watnak, vagyis szombati watnak is neveztek, mivel szombaton, illetve ünnepnapon kívül ritkán került hús az asztalra. Fő alkotóelemei a főtt csirkehús és a keménytojás, fűszerként pedig Etiópia és Eritrea leggyakrabban használt csípős keverékét, a berberét alkalmazzák, emellett egyebek közt szegfűszeget és hagymát. A jellegzetes etiópiai lepénykenyéren, a köleshez hasonló növény, a teff lisztjéből fermentálással készített, szivacsos indzserán tálalják. Az indzsera mintegy tányérként szolgál, erre kerülnek a változatos színű, bőségesen fűszerezett, zamatos szószok, egytálételek, melyeket közösen fogyasztanak el az étkezésben részt vevők. Tova így mesélt erről: „Az indzserát bonyolult elkészíteni, és türelem kell hozzá, hogy igazán jól sikerüljön. Igazi művészet ez, amiben az idősebb asszonyok igazán kiemelkedőek. Én is megtanultam, hála Istennek, és a gyerekeim nagyon szeretik. Sokszor készítek otthon, és ha véletlenül nincs időm, hogy megsüssem szombatra, akkor igazán csalódottak, úgyhogy igyekszem sokszor sütni.” A lyukacsos megjelenésű lepénykenyeret nemcsak tányérként, hanem egyben evőeszközként is használják, ennek segítségével mártogatják ki a különféle szaftokat. SZOMBAT REGGELI AGWAT TOVÁTÓL tejes 1 l tej; 250 g híg túró (cottage cheese); 2 pohár joghurt; 2 pohár tejföl A tejet felforraljuk, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót. Elkeverjük, és közepes lángon nagyjából fél órán át főzzük. Forrón, kenyérrel tálaljuk. 2020 MÁJUS | egység 35 KONYHA | MISPÓHE
