Egység, 2020 (30-31. évfolyam, 126-137. szám)
2020-05-01 / 130. szám
JIDDISKÁJT | HÁLÁCHÁ egység | 2020 MÁJUS 18 Az falasák nem gyakorolták a háláchikus zsidóságot, pl. nem ismerték a Sulchán áruch ot sem (ezért nem is lehetett szó náluk háláchikus betérésről). Ez azzal magyarázható, hogy őseik talán már egy-két évezreddel ezelőtt elvesztették a kapcsolatot a többi zsidóval, és izolált világukba így nem jutottak el a háláchikus döntések. A MEGVIZSGÁLT SZEMPONTOK Az, hogy valaki magát zsidóként definiálja, nem elegendő ahhoz, hogy a közösség teljes jogú tagjának tekintsük: ahhoz az szükséges, hogy anyai ágon vissza tudja vezetni a származását valakiig, aki bizonyosan zsidó volt3 . A Beta Izrael tagjai azonban nem rendelkeztek semmi olyan dokumentációval, ami ezt igazolta volna, és nem lehetett tudni, hogy valóban zsidó származásúak-e vagy őseik csak felvették a zsidóságot egy háláchikusan nem elfogadott betéréssel, esetleg vegyes házasságok során keveredtek-e más népcsoportokkal. Teljesen bizonytalan volt a közösség és benne az egyének származása is 4. Mindezeken túl, mivel nem ismerték a háláchikus előírásokat, szinte biztos, hogy nem érvényesek a válásaik sem. Ebben az esetben egy nő későbbi házasságából született gyerek törvénytelennek minősül, aki nem is házasodhat a zsidó törvények szerint5 . Miért a válások kóserságát firtatják ebben az esetben: ha nem ismerték a háláchikus előírásokat, akkor már a házasságkötéseik sem lehettek kóserek?! A válasz erre az, hogy a házasságkötést sokkal köny nyebb valódi háláchikus tudás nélkül, mintegy véletlenül „kóserül” megcsinálni, mint egy válást. Hiszen az eljegyzés alapja, hogy a vőlegény egy értékes dolgot átad a menyasz szonynak, és azt mondja, ezáltal legyél a feleségem6 . Ha ez megtörtént, akkor ez alapján el lehet fogadni egy házasságot érvényesnek7 , de egy válás háláchikus követelményeinek már nem ilyen könnyű megfelelni 8. AZ ETIÓP ZSIDÓK BIZONYTALAN SZÁRMAZÁSA A kérdés a Beta Izrael tagjainak hálá chikus státuszáról már az etióp ali ja előtt felmerült, akkor, amikor meg született a döntés arról, hogy hu manitárius akciók keretében kimen tik őket a mostoha körülmények közül (1977 és 1991 között). Miben különbözött az etióp közösség helyzete a más területeken élőkétől? Abban, hogy minden más, a zsidó állam által kimenekített közösségnek élő és folytonos kapcsolata volt a világ zsidóságával, így nem merült fel kérdésként, hogy tagjaik közül ki számít háláchikusan zsidónak. Etiópiában azonban, ahogy láttuk összeállításunkban, olyan csoportokról volt szó, akikkel nem volt semmilyen dokumentált kapcsolata a zsidó világ többi részének emberemlékezet óta. Létezésükről az első rövid említések a 14–15. századból valóak1 a rabbinikus irodalomban csak a 16. századtól találunk komolyabb információkat róluk 2. ZSIDÓK-E A FALASÁK? HÁLÁCHIKUS KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK AZ ETIÓP ZSIDÓK VALLÁSI MEGÍTÉLÉSÉRÕL A falasák zsidó voltának kérdését a 20. század derekán két szempontból vizsgálták: egyrészt, hogy jogosultak-e az alijára, az Izraelbe való bevándorlásra a származásuk jogán, másrészt, hogy háláchikusan zsidónak tekinthetjük-e őket. Az első kérdésben Izrael Állam válasza egyértelmű igen volt: jogosultak az alijára. Ezzel párhuzamosan azonban a háláchikus státuszukról is dönteni kellett. Miben állt a probléma? OBERLANDER BÁRUCH RABBI ÍRÁSA A Gondar melletti falasa falu turistalátványosság Etiópiában
